A „segély helyett munkát” elvnek megfelelően a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája és senki ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra – mondta expozéjában Varga Mihály. A kormány a versenyszférával együttműködve szeretné elérni a teljes foglalkoztatottságot, ezért tovább folytatódnak és bővülnek a foglalkoztatást ösztönző programok. A munkahelyvédelmi akciótervet – amely már közel 900 ezer ember munkahelyének megőrzését segíti – kiterjesztik a mezőgazdasági ágazatban dolgozókra is – ismertette.
A tárcavezető kiemelte, 2016-ban összesen 131 milliárd forintot hagy a kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket alkalmazó vállalkozásoknál, és továbbra is érvényesíthető lesz a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után járó adókedvezmény.
Jövőre 40 ezerrel több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás, így összesen 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban, amire az idei 270 milliárd forinttal szemben jövőre 340 milliárd forintot fordítanak.
A Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: amíg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a javaslat vitájának expozéjában a jólét, a fejlődés és a polgári Magyarország költségvetéséről beszélt, addig a pártjuk úgy látja, hogy a 2016-os büdzsé nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.
Bírálta, hogy a kormány az elmúlt években százmilliárdokat vett ki az oktatásból, az egészségügyből, és „zsebre vágta” a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat. Úgy tűnik, hogy „ma egy kicsit kevésbé szűkös a költségvetés, akár rendezni is lehetne a dolgokat, de ebből semmi nem jön vissza” – értékelt Szelényi Zsuzsanna.
Szerinte a büdzsében hétszázmilliárd forint nem jó célokat szolgál, ilyen a kormány tervezett Várba költözése, a stadionépítések és a paksi bővítés is.
A fegyveres és rendvédelmi életpályamodell keretében idén júliustól a katonák és rendvédelmi dolgozók fizetése átlagosan 30 százalékkal, majd 2019-ig évente 5-5 százalékkal nő. 2016-ban az összesen 35 százalékos emelés fedezetéül 121,7 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Az életpályamodellben foglaltak szerint folytatódik a pedagógusok béremelése is, így 2017-ig minden évben nő az ágazatban dolgozók bére – hangsúlyozta Varga Mihály.
Az egészségügyi ágazat területén az egészségügyi szakdolgozók, orvosok esetében elsősorban a mozgóbérek területén, míg a fiatal szakorvosok esetében a jövedelmi helyzet javításában történhet előrelépés. Ehhez 15,3 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Varga Mihály szólt arról is, hogy 2016 júliusától megkezdődik a kormánytisztviselői életpályamodell bevezetése is, melyhez a céltartalékban áll rendelkezésre a megfelelő fedezet.
Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei megsokszorozódnak. Magyarországon az egy főre jutó támogatás soha nem volt olyan magas, mint az új uniós pénzügyi időszakban. 2016-ban mintegy 1000 milliárd forint uniós forrás juthat el a kedvezményezettekhez, ebből mintegy 500 milliárd forint szolgálhatja a gazdasági növekedést közvetlenül segítő fejlesztéseket.
Varga Mihály hozzáfűzte: ezt a forrást egészítik ki 100 milliárd forintos nagyságrendben a megyék és megyei jogú városok gazdaságfejlesztési programjai. A 2007–2013-as programok zárásához kapcsolódó utolsó kifizetésekkel együtt a teljes összeg mintegy 1400 milliárd forintot tesz ki. A központi költségvetésben megjelenő források mellett továbbra is közel 483 milliárd forint értékű agrártámogatás érkezik Magyarországra.
A miniszter az önkormányzati finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy jövőre indokolt fenntartani, illetve tovább szilárdítani a feladatalapú támogatási elosztási rendszert. Folytatódik az adósságkonszolidációban nem részesült települések fejlesztési támogatása is, erre a célra 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta Varga Mihály. Az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül, közel 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 660 milliárd forint támogatást biztosít.
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének egyensúlya 2016-ban is biztosított, a bevételek teljes mértékben fedezik az előirányzott kiadásokat, és az Egészségbiztosítási Alapnál szintén a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolt a kormány. Utóbbi kapcsán Varga Mihály ismertette, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra fordítható összeg az előző évihez képest 33,7 milliárd forinttal nő majd. Az egészségügyi ágazat 2016-ban további 11 milliárd forint többletforrással számolhat, a szakorvosképzés támogatási rendszerének kiterjesztésére, átalakítására, mentőautók beszerzésére és a mentésirányítási rendszer üzemeltetésére, valamint egyéb életminőséget is javító intézkedésekre – tette hozzá.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a Költségvetési Tanács a törvénytervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, mely felvetné a javaslattal szembeni egyet nem értés kérdését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az egyes bevételi és kiadási tételeket érintő kockázatokra, és javasolta a rendelkezésre álló tartalékösszegek megemelését. A kormány a tanács véleményét elfogadva megemelte az Országvédelmi Alap előirányzatát.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék is értékelte, és sok pozitív megállapítást tett, csak néhány pontot érintően fogalmazott meg észrevételeket – mondta a miniszter, megköszönve mindkét szervezet munkáját.
Az MSZP szerint a Fidesz újra a saját háttérországát segítő, „pénzmosó törvényt” kíván elfogadtatni a költségvetést megalapozó salátatörvénnyel. Tóth Bertalan kiemelte, a javaslat indoklása az, hogy ezek a pénzek ne külföldön, hanem Magyarországon legyenek.
Elmondta: eddig öt évig kellett a stabilitási számlán tartani az ilyen pénzeket, és aki idő előtt akart hozzájuk férni, annak magas adót kellett fizetnie. Miután ezt az időtartamot most lecsökkentik egy évre, a jogszabálynak nem lehet más indoka, mint az, hogy „haverok, rokonok legálisan pénzhez juthassanak” egy kedvezményes, tízszázalékos kulccsal adózva – jelentette ki az ellenzéki képviselő.
Szerinte a jogszabály nemcsak felháborító, de alámossa az adózási morált is. Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre a magyarországi bérek és a tőkejövedelmek után 15 százalékos adót kell fizetni.
Varga Mihály szerint a jövő évi egy új korszak költségvetése, amelynek középpontjában már a fejlődés, a lehetőségek minél jobb kiaknázása, az emberek és családok előrelépésének támogatása áll. Az adócsökkentés költségvetése már sokkal több, mint pusztán pénzügyi-tervezési dokumentum: a polgári Magyarország megteremtésének legfontosabb tartópillére – fogalmazott a miniszter.
Varga Mihály elmondta: a 2016-ra tervezett 2,5 százalékos növekedés mintegy 330 milliárd forintos költségvetési többletbevételt hoz, az államadósság csökkenése pedig 75 milliárd forinttal csökkenti a kamatkiadásokat; mindez segíti a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, így az adócsökkentést és a gazdasági növekedést.
A költségvetés megszokottnál sokkal korábbi elkészítése mellett szólt az, hogy a jövő évi büdzsé ismeretében az önkormányzatok és a gazdasági szereplők is könnyebben tudják tervezni a következő évüket – folytatta a miniszter.
Varga Mihály megerősítette, hogy a kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően 2016-ra konzervatív becsléssel 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, fegyelmezett fiskális politika mellett 2 százalékos hiánnyal, és az 1,6 százalékos infláció mellett a fogyasztás növekedésével számol a kormány.
A miniszter szavai szerint a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesei a családok lesznek, hiszen az adóintézkedések összesen 170 milliárd forintot hagynak majd a magyar családoknál. Ebből 120 milliárd forintot tesz ki, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra mérséklődik.
Emellett a sertés tőkehúsok áfájának csökkentése 25 milliárd forintot, a kétgyermekesek adókedvezményének növelése 1 milliárd forintot, az állami közszolgáltatások díjának, illetékének a csökkentése 10 milliárd forintot jelent. Varga Mihály ismertette, hogy a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer jövőre is fennmarad.
Eredményességéhez hozzájárul Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsa, és a családi adókedvezmény mértékének növekedése is – fogalmazott. Kifejtette, hogy 2016-tól négy év alatt fokozatosan kétszeresére, a jelenlegi havi 10 ezer forintról jövőre 12 500 forintra, 2019-re 20 000 forintra nő a két gyermeket nevelő családok családi adókedvezménye. Ez 350 ezer családnál 1,4 millió szülő és gyermek életében jelent előrelépést.
A gyed extra 2016-ban is fennmarad, mint ahogyan a házasságkötéshez kapcsolódó adókedvezmény is, ezenkívül elegendő forrás áll rendelkezésre a családok otthonteremtési kedvezményének kibővítéséhez.
A miniszter hangsúlyozta: a megélhetési költségeket csökkenti a kormány azon döntése is, hogy 2016. január 1-jétől a sertés tőkehús áfakulcsa a korábbi 27-ről 5 százalékra csökken. Gyermekétkeztetésre az idei 61 milliárd forint után 2016-ban már több mint 71,7 milliárd forintot fordítanak.
Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztésének köszönhetően már 2015 őszétől a jelenleginél akár 230 ezerrel több gyermek étkezhet térítésmentesen – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. Elmondta, hogy 2016-tól a teljes alsó tagozaton ingyenessé válik a tankönyvellátás, a felsőbb évfolyamokon pedig a rászorultság figyelembe vételével biztosítják a tankönyveket.
Varga Mihály kifejtette: jövőre a nyugdíjak és egyes jövedelempótló ellátások is megőrzik reálértéküket, ezek az infláció mértékével növekednek majd. Számos más, az idősek érdekében tett intézkedés mellett folytatódik a Nők 40 program is, amely lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba mehessenek. Az idősek és a családok terheit emellett mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszerrel kívánja megőrizni.
Az előre nem látható kockázatok kivédését szolgáló Országvédelmi Alap 100 milliárd forintot tartalmaz, ami az idei évinél 70 milliárd forinttal magasabb összeg. Törvényi garancia van arra is, hogy ezt az alapot csak a hiánycél veszélyeztetése nélkül lehet felhasználni – fűzte hozzá a tárcavezető.
Varga Mihály kiemelte, hogy ezen felül a törvényjavaslatban fejezeti stabilitási tartalék, illetve a rendkívüli kormányzati intézkedésekre együtt további 135 milliárd forintos tartalék szerepel. „Mindezekből jól látszik, hogy a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás tovább folytatódik” – fogalmazott.
A kormány célul tűzte ki a teljes foglalkoztatás elérését is. A kabinet 2016-ban a gazdaságilag aktívak és a munkába állók számának emelkedését várja, így a munkanélküliségi ráta 6 százalék körüli szintre mérséklődhet. Az elkövetkező időszakban a magyar gazdaság szerkezete is egyre kiegyensúlyozottabb lesz, az export mellett a belső kereslet is tovább erősödik.
Idén és jövőre is tovább gyorsulhat a háztartások fogyasztásának növekedése. Ezt a devizahitelek rendezésén túl a tovább emelkedő reáljövedelmek, a rekordmértékű foglalkoztatás, illetve a családokat támogató kormányzati intézkedések is segítik – mondta a miniszter, hozzátéve: a tavalyi erőteljes növekedés után a beruházások terén is további bővülés várható. Ehhez az európai uniós források fokozott lehívása mellett a kis- és középvállalkozásokat támogató hitelprogramok és a kedvező hozamkörnyezet is hozzájárul.
Folytatódik az eddigi költségvetési politika a jövő évben is: csökken a személyi jövedelemadó, a béreket terhelő adók is kisebbek lesznek, a családok jövedelmi viszonyaiban további javulás várható – összegzett Hargitai János, a KDNP vezérszónoka a 2016-os büdzsé általános vitájában szerdán az Országgyűlésben.
A kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: egy kétgyermekes család 116 ezer forintos többletjövedelemmel számolhat a jövő esztendőben, megmarad a gyed extra, az otthonteremtési támogatás, és további segítség, hogy a sertéshús áfája húsz százalékról öt százalékra csökken.
Kitért arra is, hogy a kabinet konzekvens a gyermekeket érintő intézkedésekben. Ezek között az ingyenes étkeztetés biztosítását, a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, valamint felmenő rendszerben az ingyenes tankönyvellátást említette.
Törekednek a rezsicsökkentés megőrzésére is – folytatta –, kiemelve: hisznek abban, hogy a nemzeti közműszolgáltató révén az árakat féken tudják majd tartani. Hargitai János szólt még arról, hogy jövőre azzal kalkulálnak, 240 ezer embernek tudnak közmunkát biztosítani, az ehhez szükséges források 270 milliárdról 340 milliárdra nőnek.
Több munkahely, kevesebb adó – a Fidesz frakcióvezetője szerint ez a 2016-os költségvetés üzenete. Rogán Antal, a kormánypárt vezérszónoka a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerdán megkezdődött parlamenti vitájában azt mondta: a 2016-os költségvetés többet költ foglalkoztatásra, a folytatódó növekedéssel tovább nő a munkahelyek száma, és tovább csökken a munkanélküliség. Jövőre pedig Magyarországon mindenki kevesebb adót fog fizetni – hangsúlyozta. „Minden magyar család, minden magyar dolgozó ember léphet egyet előre” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.
A politikus fontosnak tartotta összevetni a 2002–2010 közötti időszakot az elmúlt öt év gazdaságpolitikájával, kiemelve, hogy 2002 és 2010 között „mérhetetlenül” eladósították az országot, és megduplázták a munkanélküliséget, amelynek mértékét a jelenlegi kormány az elmúlt években leszorította. Hozzátette azt is, hogy különösen 2006–2010 között minden alkalommal elmaradt az európai uniós átlagtól Magyarország gazdasági teljesítménye, amely ezzel szemben ma már jóval az EU-s átlag fölött van.
Szólt arról is, hogy 2010-től a válságkezelés terheit azoknak kell viselniük, akik a 2002–2010-es időszak „nagy haszonélvezői” voltak. Rogán Antal ezzel kapcsolatban örömét fejezte ki amiatt, hogy nem mérséklődnek a nagyvállalatok adóterhei, a kisvállalatoké pedig nem emelkedik.
A kormánypárti vezérszónok kitért továbbá arra, hogy míg 2002–2010 között a nettó minimálbér reálértéke mindössze 1 százalékkal nőtt, addig 2010-ről 2016-ra – várhatóan – 5,5 százalékos a növekedés. Ez szerinte elég egyértelműen eldönti azt a kérdést, hogy melyik bér- és adórendszer kedvezőbb minden családnak. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra a kormányzati gazdaságfilozófiára, amely szerint az állam a megkeresett pénzből minél többet hagy az embereknél, és inkább a fogyasztást adóztatja.
A költségvetésnek és az adórendszernek természetesen kell egyfajta társadalmi felelősséget mutatnia – folytatta Rogán Antal –, amit a családi adókedvezmény fejez ki. Ennek mértéke 2016-tól tovább emelkedik a kétgyermekes családoknál – jelezte a frakcióvezető, megjegyezve, hogy ezzel 350 ezer kétgyermekes családot támogatnak. Példaként említette, hogy egy olyan kétgyermekes családban, ahol csak az egyik szülő keres, akit minimálbéren foglalkoztatnak, ott 72 600 forinttal több marad jövőre. Egy szintén egykeresős, de átlagbéres kétgyermekes családban ez a megtakarítás 88 200 forint. Két minimálbéres szülőnél a pluszpénz évi 85 ezer forint, két átlagkereső esetében pedig ez elérheti a 116 ezer forintot – ismertette.
Rogán Antal beszélt emellett arról, hogy a jövő évi büdzsé nagy előrelépést jelent azokban az ágazatokban is, amelyekben a költségvetésből fizetik a béreket. Példaként említette a pedagógusfizetések emelését, a fegyveres szerveknél dolgozók idén induló életpályaprogramját, a szociális szférában dolgozókat érintő változásokat, valamint a köztisztviselői életpályaprogramot, amelyen dolgozik a kormány.
„Felelős gazdálkodással, a makrogazdasági stabilitás megőrzésével, a növekedés további folytatásával Magyarország lépésről lépésre minden évben juthat egyet előre. Ennek a garanciája a 2016. évi költségvetés” – zárta szavait a Fidesz frakcióvezetője.
