Felforrósodott a levegő a magyar nyugdíjrendszer körül a szakszervezetek népszavazási kezdeményezése miatt, amely engedné a férfiak számára is, hogy negyven év munkaviszony után visszavonuljanak. A javaslatot hiteltelennek bélyegezte a Fidesz frakciója, és arra emlékeztetett: a 2011-ben bevezetett Nők 40 elnevezésű program a nyugdíjhoz közeledő nők megbecsüléséről szól, akik évtizedeken át keményen dolgoztak, és mellette gyermekeket neveltek fel. A férfiaknak azonban a munka jelenti a legnagyobb megbecsülést. Kiemelték: Magyarország nem akar többé a segélyezettek és a mindenféle kedvezmények alapján nyugdíjazottak országa lenni, mert onnan egyenes út vezet az ország elszegényedéséhez.
A kormánypárt szerint Magyarország ma élen jár Európában a gazdasági növekedésben, és ez a munkavállalók kemény munkájának is köszönhető. A szocialisták által is támogatott javaslat azonban azonos nyugdíjjárulékok fizetése mellett a nyugdíjak – egyes becslések szerint 6,4 százalékos – csökkenésével járna. Már a női kedvezmény is évi 130-150 milliárd forinttal terheli meg a nyugdíjkasszát. A férfiak kedvezménye azonban további, évi 200 milliárdos kiadást hozna, amit már csak a politikailag nagyon népszerűtlen nyugdíjcsökkentéssel lehetne kigazdálkodni.
A népszavazást egyébként Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének miskolci tisztségviselője magánemberként kezdeményezte. Az aláírásgyűjtő akció november 2-ig tart, addig legalább kétszázezer hiteles aláírást kell összegyűjteni. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke úgy véli, a férfiak engedményét olyan forrásokból lehetne fedezni, amelyeket az állam szed be járulék címen. Példaként említette, hogy évi ötezermilliárd forintot tesz ki a feketegazdaság, ha ennek húsz százaléka kifehéredik, máris több évre rendelkezésre áll az összeg. Másik lehetőségként említette, hogy csábítóvá kell tenni az országot annak a szerinte hatszázezer embernek, aki ma Nyugat-Európában dolgozik, hogy jöjjenek haza és itt fizessék járulékaikat.
– Foglalkoztatási szempontból súlyos következményei lehetnek a nyugdíjrendszer átalakításának – reagált Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, a férfiak és a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása között lényegi különbségek vannak. A nők például számos olyan „munkakört” töltenek be, amiért nem kapnak fizetést: ilyen a gyermeknevelés és az otthoni munka. A legtöbb uniós tagállamban a demográfiai problémák miatt az a tendencia, hogy emelkedik a nyugdíjkorhatár, ezen belül próbálnak lehetőséget biztosítani a korai kilépésre. Ha korhatár előtt több százezer ember kikerül a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszerből, miközben a kassza mérete nem változik, akkor „ugyanazt a tortát kell több részre osztani” – fogalmazott.
Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke tegnap azt mondta, a népszavazás a kormányváltásról szól. Szerinte a kezdeményezés azért indult, mert a kabinet nem tartotta be az ígéretét, hogy rendezi a korkedvezményes, korhatár alatti nyugdíjak kérdését. Lett volna a lehetősége arra, hogy korrekt, kiszámítható és finanszírozható nyugdíjrendszert hozzanak létre, de ehelyett merev, megkülönböztető és a nyugdíjszakmai szempontokat nélkülöző törvényt fogadtak el, amely eltörölt minden korhatár alatti nyugdíjat – hangsúlyozta.
