A régi korok és múltbéli összefüggések útvesztőjéből kell kitalálniuk ma az érettségizőknek

Az érettségik harmadik napján történelemmel folytatódik a számonkérés. Ma több mint hetvenezer diák bizonyíthatja, hogy el tud igazodni a történelem útvesztőiben.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Nem mindenkinek kell szóbeli forduló

A matematika írásbelin a diákokra összesen két feladatsor várt, amelyeket 180 perc alatt kellett megoldaniuk. Az első részben 12 rövidebb feladat szerepelt, amelyekre 45 perc állt rendelkezésre. Ezek főként alapfogalmakra, egyszerűbb számításokra és logikai összefüggések felismerésére épültek. Itt maximum 30 pontot szerezhettek az érettségizők.

A második rész már komolyabb kihívást jelentett: itt 135 percük volt az érettségizőknek az összetettebb, többlépéses példák megoldására és 70 pont volt szerezhető. Ez a feladatlap két részből állt: Az „A” rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmazott, amik több részkérdésből álltak. A „B” rész szintén három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmazott, amelyekből csak kettőt kellett megoldaniuk a diákoknak.

A középszinten érettségizők már délben végeztek, az emelt szinten érettségizők 13 óráig oldhatták meg a feladatokat. Az utóbbi vizsga szintén két részből állt, és a diákok maguk oszthatták be a rendelkezésükre álló 240 percet.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a feladatsor több nagy témakört érintett: logika és kombinatorika, algebra, függvények, geometria, valamint valószínűség-számítás és statisztika is szerepelt a lapon.

A matematikai érettségin fontos különbség a többi tárggyal szemben, hogy 

középszinten alaphelyzetben nincs szóbeli vizsga.

Ugyanakkor ha az írásbeli nem éri el a ketteshez szükséges 25 százalékot, de a vizsgázó legalább 12 pontot szerzett a 100 pontos feladatlapon, akkor még szóban javíthat.

Nehezebb volt, de teljesíthető a magyarérettségi

Az utóbbi évek vizsgáihoz képest nehezebb volt az idei magyar megméretés több pedagógus szerint is. A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi, – amelynek már közzétették a hivatalos megoldásait –, összességében egy klasszikus feladatsor volt, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest egy kissé nehezebb – mondta a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója, hozzátéve: az összeállítás a gyerekek képességeit jól mérte, és időben is teljesíthető volt. 

A középszintű írásbeli feladatsor első részében jellemzően egy nyolcszáz-ezer szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy annak egy részletét kellett elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani a velük kapcsolatos feladatokat. Így mérik fel, mennyire képesek figyelmesen olvasni és értelmezni a kapott szöveget. Az idei tesztben szerepelt még szóképekkel kapcsolatos feladat és versrészletek sorba rendezése, valamint művek szereplőit is ki kellett találni. Ezen kívül egy megadott vers stílusirányzatának, rímelésének felismerése is szerepelt az irodalmi tesztben.

A feladatok megoldásával összesen 40 pontot szerezhettek a vizsgázók. Ezt követi a szintén első részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhettek a vizsgán. Az első feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük volt.

A magyarérettségi második részében Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versének elemzése vagy létösszegző versek témakifejtő dolgozata közül választhattak a diákok. Az érettségi második részének megoldására 150 percet kaptak a vizsgázók. Azok, akik középszinten érettségiznek, itt egy 500-800 szavas műértelmezés vagy témakifejtő esszé közül választhattak, amivel maximum 40 pontot szerezhettek. Az emelt szinten vizsgázóknak 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kellett megoldaniuk: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kellett írniuk. A műértelmezés elvárt terjedelme emelt szinten 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.

Kiugró számokat hozott az érettségi

Az idei vizsgaidőszakban több mint 79 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról az érettségin.

A legtöbben rendes érettségi keretében vizsgáznak: a végzős diákok összesen 228 743 ilyen vizsgát tesznek, ami az összes megméretés 57,7 százalékát jelenti.

Jelentős az előre hozott vizsgák száma is, ebből összesen 139 757-et regisztráltak, ami a teljes vizsgaszám 35,3 százalékát adja. Emellett 17 822 szintemelő vizsgára is sor kerül.

Azok közül, akik már rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, 5969-en ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, míg a pótló- és javítóvizsgák száma együttesen 4128.

 

Az érettségi menete

Az írásbeli érettségi vizsgák jellemzően reggel 9 órakor kezdődnek, időtartamuk pedig tantárgytól és vizsgaszinttől függően 180 és 240 perc között alakul. A diákok közép- vagy emelt szinten tehetnek vizsgát, utóbbi a felsőoktatási felvételinél kiemelt jelentőségű, hiszen többletpontot jelenthet, sőt bizonyos szakok esetében elvárás is lehet.

A vizsgák alatt szigorú szabályok vannak érvényben, a nem engedélyezett segédeszközök használata pedig kizárást is maga után vonhat.

Nem mindegy, hány százalékos az érettségi

Az érettségi jegy mind emelt, mind középszinten a megszerzett pontok százalékos arányából alakul ki. Az írásbeli vizsgán elért pontokat és – ha van – a szóbelin megszerzett pontokat összeadják, majd százalékká alakítják. Ez alapján adják az osztályzatot: 80 százalék felett jelest, 79 és 60 százalék között jót, 59 és 40 százalék között közepest, 39 és 25 százalék között elégségest, míg 25 százalék alatt elégtelent szerezhetnek a diákok. Osztályzatban így nincs különbség az emelt és a középszintű érettségik között, az emelt szintű esetében azonban, ha valaki elér legalább 45 százalékot, akkor plusz 50 pontot kap a diák az egyetemi felvételijén, így az emelt szintű teljesítmény jelentősen növelheti a felvételi esélyeket.

Minden százalék pontot ér

Az egyetemre felvételizni kívánó diák pontszámát az érettségi és a tanulmányi eredmények alapján számítják, ezeken kívül vannak intézményi pontok is. Az érettségiért járó pont az egyetem szakja által előírt két tárgy százalékos eredményének összegéből adódik, így legfeljebb 200 pontot érhet, emelt szintű vizsga esetén a százalékos eredmény ugyanúgy számít, és csak kötelező emelt szintnél adhat pluszpontot. A tanulmányi pontok az utolsó két tanév átlagából számítódnak, szintén maximum 200 pontig. Ezeken felül adhatók az intézményi pontok is, például versenyek, tudományos diákköri eredmények vagy nyelvvizsgák alapján, legfeljebb 100 pont értékben. 

A teljes felvételi pontszám így összesen 500 pont lehet, és a jelentkezőket a megszerzett pontszám alapján rangsorolják.

A felvételi ponthatár minden évben változik, a jelentkezők teljesítményétől függően, és ez határozza meg, ki kerülhet be az adott szakra.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)