Ma sokak mumus tantárgyával néznek szembe az érettségizők

Az érettségik második napján, az irodalomérettségi után matematikával folytatódik a diákok „megpróbáltatása”. Több mint hetvenezer tanuló számára lesz sorsdöntő a mai érettségi.

Fotó: MTI/Katona Tibor

Idén nehezebb volt a magyarérettségi

Az utóbbi évek vizsgáihoz képest nehezebb volt az idei megméretés több pedagógus szerint is. A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi összességében egy klasszikus feladatsor volt, ugyanakkor az elmúlt évekhez képest egy kissé nehezebb – mondta a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója, hozzátéve: az összeállítás a gyerekek képességeit jól mérte, és időben is teljesíthető volt. 

Gecsei Kolos elmondta, hogy a szövegértési feladat jó felkészültséggel könnyedén megoldható volt.

Néhány gyermek jelezte azonban, hogy nem az interjú szövegét, hanem a feladat szövegét volt nehéz értelmeznie, ugyanakkor ez sikeresen leküzdhető akadály volt mindenkinek – fűzte hozzá.

A Pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatója, Zalay Szabolcs szerint „a 2020-ban bevezetett, idén harmadik alkalommal az érettségizőket is érintő Nemzeti alaptanterv feladatai eddig mindig megugorható szintet jelentettek a diákoknak, és így volt ez idén is”. Ezzel együtt az idei feladatsor is arról tanúskodik, hogy az érettségi vizsgáknak a mai napig megmaradt a tétjük – tette hozzá.

A középszintű írásbeli feladatsor első részében jellemzően egy nyolcszáz-ezer szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy annak egy részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani a velük kapcsolatos feladatokat. Így mérik fel, mennyire képesek figyelmesen olvasni és értelmezni a kapott szöveget.

A szövegértési feladatban Jókai életpályájáról olvasnak az érettségizők.

Az idei tesztben pedig szerepel szóképekkel kapcsolatos feladat és versrészletek sorba rendezése, valamint művek szereplőit is ki kell találni. Ezenkívül egy Wass Alberttel, Herczeg Ferenccel kapcsolatos kérdést is kaptak a vizsgázók. Egy megadott vers stílusirányzatának, rímelésének felismerése is szerepel az irodalmi tesztben.

A feladatok megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén első részhez tartozó

irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.

Az első feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van.

A magyarérettségi második részében Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versének elemzése vagy létösszegző versek témakifejtő dolgozata közül választhattak a diákok, utóbbiban három különböző magyar költő lírai alkotásain keresztül kellett bemutatni a verstípus sajátosságait.

Az érettségi második részének megoldására 150 percet kaptak a vizsgázók.

Azok, akik középszinten érettségiznek, itt egy 500-800 szavas műértelmezés vagy témakifejtő esszé közül választhattak, amivel maximum 40 pontot szerezhetnek.

Az emelt szinten vizsgázóknak 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk:

egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk. A műértelmezés elvárt terjedelme emelt szinten 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.

Rekordközeli számokkal startolt az érettségi

Az idei vizsgaidőszakban több mint 79 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról az érettségin.

A legtöbben rendes érettségi keretében vizsgáznak: a végzős diákok összesen 228 743 ilyen vizsgát tesznek, ami az összes megméretés 57,7 százalékát jelenti.

Jelentős az előre hozott vizsgák száma is, ebből összesen 139 757-et regisztráltak, ami a teljes vizsgaszám 35,3 százalékát adja. Emellett 17 822 szintemelő vizsgára is sor kerül.

Azok közül, akik már rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, 5969-en ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, míg a pótló- és javítóvizsgák száma együttesen 4128.

 

Az érettségi menete

Az írásbeli érettségi vizsgák jellemzően reggel 9 órakor kezdődnek, időtartamuk pedig tantárgytól és vizsgaszinttől függően 180 és 240 perc között alakul. A diákok közép- vagy emelt szinten tehetnek vizsgát, utóbbi a felsőoktatási felvételinél kiemelt jelentőségű, hiszen többletpontot jelenthet, sőt bizonyos szakok esetében elvárás is lehet.

A vizsgák alatt szigorú szabályok vannak érvényben, a nem engedélyezett segédeszközök használata pedig kizárást is maga után vonhat.

Az írásbeli megméretéseket követően a szóbeli vizsgák következnek: az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között tartják meg.

Nem mindegy, hány százalékos az érettségi

Az érettségi jegy mind emelt, mind középszinten a megszerzett pontok százalékos arányából alakul ki. Az írásbeli vizsgán elért pontokat és – ha van – a szóbelin megszerzett pontokat összeadják, majd százalékká alakítják. Ez alapján adják az osztályzatot: 80 százalék felett jelest, 79 és 60 százalék között jót, 59 és 40 százalék között közepest, 39 és 25 százalék között elégségest, míg 25 százalék alatt elégtelent szerezhetnek a diákok. Osztályzatban így nincs különbség az emelt és a középszintű érettségik között, az emelt szintű esetében azonban, ha valaki elér legalább 45 százalékot, akkor plusz 50 pontot kap a diák az egyetemi felvételijén, így az emelt szintű teljesítmény jelentősen növelheti a felvételi esélyeket.

Minden százalék pontot ér

Az egyetemre felvételizni kívánó diák pontszámát az érettségi és a tanulmányi eredmények alapján számítják, ezeken kívül vannak intézményi pontok is. Az érettségiért járó pont az egyetem szakja által előírt két tárgy százalékos eredményének összegéből adódik, így legfeljebb 200 pontot érhet, emelt szintű vizsga esetén a százalékos eredmény ugyanúgy számít, és csak kötelező emelt szintnél adhat pluszpontot. A tanulmányi pontok az utolsó két tanév átlagából számítódnak, szintén maximum 200 pontig. Ezeken felül adhatók az intézményi pontok is, például versenyek, tudományos diákköri eredmények vagy nyelvvizsgák alapján, legfeljebb 100 pont értékben. 

A teljes felvételi pontszám így összesen 500 pont lehet, és a jelentkezőket a megszerzett pontszám alapján rangsorolják.

A felvételi ponthatár minden évben változik, a jelentkezők teljesítményétől függően, és ez határozza meg, ki kerülhet be az adott szakra.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Katona Tibor)