Az összességében 139 ezres növekedésből a hazai elsődleges munkaerőpiacon csaknem 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottság, a közfoglalkoztatottak köre 65 ezerrel bővült, miközben a külföldi telephelyen 14 ezerrel dolgoztak többen. A foglalkoztatottak számának emelkedésében a gazdasági aktivitás javulása is szerepet játszik: egy év alatt 123 ezerrel csökkent a gazdaságilag nem aktív népesség száma, ebből 88 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, mert 35 ezerrel csökkent a 15–74 éves korosztály lélekszáma.
A férfiak foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak: a 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,8 százalékkal 2 millió 277 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 3,1 százalékponttal 70,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,8 százalékkal 1 millió 912 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal 57,8 százalékra javult.
A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek foglalkoztatási rátája 1,9 százalékponttal 80,9 százalékra, az idősebb, 55–64 éveseké 3,8 százalékponttal 45,5 százalékra emelkedett. A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 281 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal 25,5 százalékra nőtt.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal 69,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,3, a nőknél 62,1 százalék.
Huszonhárom éves csúcson van a foglalkoztatottság Magyarországon, és 11 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 hírcsatornán pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett munkaerő-piaci adatait kommentálva.
