A munkanélküliség ezzel tovább csökkent az előző háromhavi, azaz második negyedévi 6,9 százalékról. A férfiakat alacsonyabb szintű munkanélküliség jellemezte, és körükben a javulás mértéke is nagyobb volt: a 15–74 éves korosztályban a munkanélküli férfiak száma 32 ezerrel, 158 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal 6,5 százalékra csökkent.
A nők munkanélküliségi aránya ennél kisebb mértékben, 19 ezerrel 148 ezerre csökkent, rátájuk 1,1 százalékponttal 7,1 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, azaz a 25–54 évesek, és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája egyformán 1,1 százalékponttal csökkent 5,9, illetve 5,6 százalékra.
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 4,1 százalékponttal 17,7 százalékra csökkent, jóllehet a munkanélküliek csaknem egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. július végén a nyilvántartott álláskeresők létszáma 12,6 százalékkal 362 ezerre csökkent.
A munkanélküliek 48,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónapról 19,3 hónapra nőtt a május–júliusi időszakban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokra reagálva közleményében így reagált: „a kormányzat aktív foglalkoztatási programjainak kiemelkedő szerepe van a folyamatosan javuló munkaerő-piaci statisztikákban. A közelmúlt kiváló makroadatai további foglalkoztatásbővülést jeleznek előre, amelyek kedvezően hatnak a költségvetésre és a háztartások fogyasztására is”.
Idén május–júliusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 224 ezer volt, 139 ezerrel, 3,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A foglalkoztatottak száma az előző háromhavihoz képest is 23 ezerrel nőtt. Számuk tavaly év elején lépte át a 4 milliós küszöböt, 2014 június–augusztusában a 4,1, az idei második negyedévben pedig a 4,2 milliós határt. A foglalkoztatottak közül 4 millió 189 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, 135 ezerrel többen az egy évvel korábbinál, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal 64,1 százalékra emelkedett.
Az összességében 139 ezres növekedésből a hazai elsődleges munkaerőpiacon csaknem 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottság, a közfoglalkoztatottak köre 65 ezerrel bővült, miközben a külföldi telephelyen 14 ezerrel dolgoztak többen. A foglalkoztatottak számának emelkedésében a gazdasági aktivitás javulása is szerepet játszik: egy év alatt 123 ezerrel csökkent a gazdaságilag nem aktív népesség száma, ebből 88 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, mert 35 ezerrel csökkent a 15–74 éves korosztály lélekszáma.
A férfiak foglalkoztatási mutatói nagyobb mértékben javultak: a 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,8 százalékkal 2 millió 277 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 3,1 százalékponttal 70,6 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,8 százalékkal 1 millió 912 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal 57,8 százalékra javult.
A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek foglalkoztatási rátája 1,9 százalékponttal 80,9 százalékra, az idősebb, 55–64 éveseké 3,8 százalékponttal 45,5 százalékra emelkedett. A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 281 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal 25,5 százalékra nőtt.
A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal 69,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,3, a nőknél 62,1 százalék.
Huszonhárom éves csúcson van a foglalkoztatottság Magyarországon, és 11 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 hírcsatornán pénteken, a Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett munkaerő-piaci adatait kommentálva.
Czomba Sándor hozzátette, 2010. áprilisa, a kormányváltás óta több mint 510 ezer új munkahely jött létre, ebből 300 ezer a versenyszférából adódó növekedés. Árnyalja a képet, hogy az országon belül továbbra is jelentősek a területi különbségek a nyugati és a keleti régiók között, illetve sok az alacsony iskolai végzettségű ember, akinek munkaerő-piaci esélyét a következő években képzésekkel javítani kell – fejtette ki Czomba Sándor.
