Nemcsak összegében változott a július elsejétől újraindult szociális támogatási rendszer, a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) a korábbi rendszerhez képest sokat módosult, ahogy a felhasználás területei is. Az új rendszerben félmillió és 3,25 millió forint közötti vissza nem térítendő állami támogatás kérhető, ami már egy gyermek után is igénybe vehető. Ennek nagysága az alapterület és az energetikai besorolás függvényében 500–780 ezer forint közötti összeg lehet. Az elnyerhető legnagyobb összeg, amely négy gyermek után jár, három és negyed millió forint.
A csok új lakás építésére és vásárlására, valamint használt lakás vásárlására és bővítésére is igénybe vehető. Kifejezetten drága épület vásárlását azonban nem támogatja az állam. A jogszabály szerint az általános forgalmi adó és telekár nélküli négyzetméterár nem lehet magasabb új lakás esetében 300 ezer – energiatakarékos otthonnál 350 ezer – forintnál. Használt lakások vásárlásánál ugyancsak 350 ezer forint a felső határ, továbbá legalább komfortos besorolásúnak kell lennie az otthonnak. A rendelet az épület teljes árát is maximálja, a felső határ a régiók árszínvonalának fejlettségéhez igazodik. A fővárosban 35, a közép-magyarországi városokban 28, míg a falvakban 23 millió forint a maximum.
A dunántúli megyeszékhelyeken ugyancsak 28 millió, más városokban 23 millió, egyéb településeken pedig 18 millió forintban szabták meg a méltányolható lakásárat. Ugyanezek az adatok az Alföldön és az északi régióban 25, 19 és 16 millió forint. Fontos tudni, hogy az adásvételi szerződés dátumától számított 120 napon belül kell igényelni a támogatást, mert utóbb már nincs rá lehetőség. Építés esetén a használatbavételi engedély kiadását megelőzően nyílik lehetőség a kérelem benyújtására.
Külön érdemes kiemelni, hogy pontosan miként értelmezi a bővítés fogalmát a jogszabály, mert sok érdeklődő számára nem világos, mire is igényelheti, illetve használhatja fel a támogatást. A Bankmonitor.hu szakportál cikke szerint a lakás bővítésére akkor használható a támogatás, ha a bővíteni kívánt lakás már eredetileg is legalább komfortos volt, vagy a bővítést követően azzá válik. Fontos tudni, hogy a közvélekedésben összefolyó olyan fogalmakat, mint a bővítés, felújítás, korszerűsítés, a csok külön kezeli. Bővítésként értékeli a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő megnövelését. Nem tartozik azonban ide az az eset, amikor egy már meglévő helyiséget alakítanak át szobává. Az alapterület-növelési szabály alól is van azonban kivétel: bár nem nő a lakás alapterülete és térfogata, mégis bővítésnek számít, ha valaki a tetőtér eddig beépítetlen részében alakít ki lakószobát.
További kikötés, hogy hiába növeli a lakás nagyságát az olyan bővítés, amely konyhával, fürdőszobával, étkezővel növeli az alapterületet, s ezzel komfortfokozatot emel, mert ezek a helyiségek nem számítanak szobának. Azt is érdemes tisztázni, mi számít a támogatás szempontjából szobának. Olyan lakóhelyiség, amelynek ablaka van, és legalább nyolc négyzetméter hasznos alapterületű. De előírás az is, hogy a harminc négyzetméternél nagyobb lakásokban legalább egy minimum 16 négyzetméteres szobának lennie kell. Ebbe nem számítható bele a vele egy légtérben lévő konyha vagy étkező területe.
