Tudomásom szerint még most sem zajlanak semmiféle tárgyalások az önkormányzatokkal a távhőcégeik átadásáról. Lehetséges, hogy majd szeptemberben kezd el kapkodni a kormány, és próbálja még a fűtési idény kezdete előtt átvenni a hőszolgáltatókat – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint nincs értelme a különböző adottságú távhőtársaságok egy cégbe integrálásának, mert nem javítja majd a működésüket. Ellenkezőleg, minél nagyobb és bonyolultabb szervezeti rendszerben „üzemelnek” a szolgáltatók, annál nagyobb káosz alakulhat ki. A szakember példaként a mesterségesen óriási méretűre duzzasztott ivóvíz-szolgáltató vállalatok példáját hozta fel, amelyek „önmagukkal küzdenek” a talpon maradásért. Az elnök úgy véli: valamennyi közműszolgáltatásnak önkormányzati kézben kellene maradnia, mert a helyi polgármesteri hivatalok megfelelő ellenőrzés mellett jobban tudják irányítani ezeket a vállalkozásokat, mint ahogyan az egy távoli „vízfej” központból megoldható.
Emlékezetes: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban jelentette be, hogy megkezdődtek a helyhatóságokkal azok a tárgyalások, amelyek nyomán mintegy kilencven, önkormányzati távhőszolgáltató vállalat kerülhet állami érdekkörbe. – Így az új nemzeti közműszolgáltató holding egyszerre szolgáltat majd olcsó gázt, áramot és távhőt – közölte Lázár János.
A miniszter által beharangozott egyeztetéseknek azonban egyelőre nyomuk sincs. Ma még arról sem tudni semmit, hogy miként veszi majd kézbe az állam az önkormányzati cégeket. A kormányzatnak ugyanis vélhetően nincs pénze a több mint százmilliárd forintra tehető helyhatósági vagyont képviselő távhővállalatok felvásárlására. Ingyen pedig a jelenlegi jogszabályok szerint nem adhatják át a társaságokat a polgármesteri hivatalok – állítják szakemberek.
Schmidt Jenő úgy látja: a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány létrehoz egy központi távhőholdingot, s annak „alvállalkozóivá” válnak majd a helyi távhőszolgáltatók. Az elnök szerint azonban óriási terhet vesz a nyakába az államosítással a kormány, még akkor is, ha nem tulajdonjogot, hanem csak üzemeltetési jogot szerez a távhőcégekben. Az ilyen vállalatoknak ugyanis évről évre hatalmas összegű kintlevőségeik keletkeznek. Szakmai becslések szerint a közműszámlák 15–25 százalékát nem fizeti be a lakosság, s ez éves szinten több tízmilliárd forint hiányt okoz a közüzemi szektorban. Ehhez pedig hozzáadódik az évente jelentkező mintegy 60 milliárdos veszteség, amely az eddigi rezsicsökkentések miatt keletkezik a távhőszektorban. Ezt az összeget jelenleg is biztosítania kell a kormányzatnak az ágazat részére, mert ellenkező esetben a hőszolgáltatók zöme csődbe menne.
