Az uniós bírák szerint a légitársaságokat csak az olyan váratlan műszaki problémák mentesítik a kártérítési kötelezettség alól, amelyeket rejtett gyártási hiba, szabotázs vagy terrorcselekmény okoz. Az ügy egy holland férfi esetén alapul, aki az ecuadori Quitóból utazott volna Amszterdamba, de 29 órát kellett várnia, mert a repülőgép két alkatrésze elromlott, és Amszterdamból kellett pótalkatrészt hozni, hogy a gép elindulhasson.
A légitársaságnak abban az esetben nem kell kártérítést fizetnie, ha a késést rendkívüli körülmény okozza. Miután az utas Hollandiában bírósághoz fordult, a kérdést pedig az uniós jog szabályozza, az amszterdami bírák uniós kollégáiktól arra vártak választ, hogy rendkívüli körülménynek minősül-e, ha ilyen meghibásodás a késés oka.
A légi fuvarozó arra hivatkozott, hogy az elromlott alkatrészek nem voltak hosszabban használatban átlagos élettartamuknál, gyártójuk pedig nem jelezte, hogy bizonyos idő után számítani kell a meghibásodásukra, amelyet nem karbantartási hiányosság okozott. A bíróság ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak az számít rendkívüli körülménynek, amit olyan esemény vált ki, amely nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységi körébe.
Az uniós bírák szerint egy repülőgépet a légitársaság szélsőséges körülmények között üzemeltet és az alkatrészek nagy igénybevételnek vannak kitéve, így a műszaki problémák elkerülhetetlenek, a légitársaságok tevékenységük során rendszeresen találkoznak ilyen problémákkal; egy alkatrész elromlása váratlan esemény ugyan, de nem rendkívüli. Már csak azért sem – mondják a bírák –, mert a légitársaság feladata biztosítani, hogy a repülőn a szükséges karbantartást és javításokat elvégezzék, és a gép megfelelően működjön.
A bíróság ugyanakkor megemlíti, hogy ettől még a légitársaság maga is élhet azzal a jogával, hogy kártérítést kér az elromlott alkatrész gyártójától, szállítójától.
