Új mólót épít a Budapest Airport

A cég évente tizenötmillió eurót meghaladó összeget költ fejlesztésekre a következő években.

A repülőtér adottságai kiválók, jók a közlekedési kapcsolatok, a területe pedig nagyobb, mint a világ egyik legforgalmasabb repülőteréé, a London Heathrow-é – mondta Jost Lammers.

Az utasforgalommal kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy a diszkont- és a hagyományos légitársaságok „egészséges arányú” összetétele alakult ki Ferihegyen. Nem elhanyagolható az sem, hogy a Budapestre érkező utasok 99 százaléka már valóban Magyarországra utazik, nem csak átszáll. Ezek a közvetlen, úgynevezett point-to-point utasok jelentős összegeket költenek a fővárosban, és hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, az átszálló utasok viszont – akikből 2011-ig évente 1,5 millió volt – csupán rövid időt töltenek el a repülőtéren, a tranzitterületen kívül semmilyen szolgáltatást nem vesznek igénybe.

Hátrány, hogy átszálló utasok nélkül nehezebben tudnak hosszú távú járatokat üzemeltető légitársaságokat megnyerni, mivel jelenleg nem üzemel regionális vagy úgynevezett ráhordó légitársaság Budapesten – tette hozzá.

A Malév-korszakhoz képest most annyival van rosszabb helyzetben a repülőtér, hogy a dél-balkáni régiót senki nem fedte le, pedig jelentős potenciál rejlik ebben a piacban is. Podgorica, Szarajevó, Tirana és a balkáni régió néhány egyéb célállomása most csak Bécsen vagy Münchenen keresztül érhető el Budapestről. Ezek a közvetlen kapcsolatok hiányoznak, mondta Lammers, hozzátéve: ehhez olyan légitársaságra lenne szükség, amely kisebb kapacitású gépekkel regionális járatokat üzemeltetne.

Az 1. terminál újranyitásával kapcsolatban a Budapest Airport vezetője elmondta, hogy az épület nem alkalmas az utasforgalom hatékony kezelésére, illetve két, egymástól 6 kilométerre lévő terminál párhuzamos üzemeltetése nem gazdaságos. Az 1. terminál épülete az építészeti örökség gyönyörű darabja, amelyet természetesen meg kell óvni, műemléki jellege miatt azonban a belső kialakításán nem lehet módosítani, ami pedig elengedhetetlen lenne például egy nagyobb kapacitású utasbiztonsági ellenőrző pont kialakításához. A Budapest Airport jelenleg rendezvényközpontként hasznosítja az épületet: konferenciák, autóbemutatók, koncertek, filmforgatások helyszínéül szolgál – jegyezte meg.

A vezérigazgató megerősítette, az utasforgalmi fejlesztéseket a továbbiakban a 2. terminálra összpontosítják, ahol a további kivitelezésekhez elegendő szabad terület áll rendelkezésre. A közeljövőben megvalósulni látszó egyik legfontosabb projekt egy konferenciatermekkel felszerelt repülőtéri hotel építése, amelyre az utasok és a légitársaságok részéről is igény mutatkozik, ez jó üzleti lehetőséget teremt.