A repülőtér vezetője szerint a fejlesztéseket az utasforgalom folyamatos és erős növekedése indokolja. 2014-ben már több mint 9 millió utast szolgáltak ki, ami történelmi rekord a Malév-korszakot is beleértve. Idén eddig már 12 százalékkal nőtt az utasforgalom, és az év végére először meghaladhatja a 10 milliót. A két számjegyű bővülés jelentősen meghaladja a régió többi repülőterén regisztráltat – az első félévben 12,3 százalékkal több utas fordult meg Budapesten, az EU-s átlag 4,9 százalék –, és bár ezt a növekedési ütemet nem lesz könnyű fenntartani, 2018-ban 12 millió utassal számolnak, mondta Lammers.
Ennyi utas kiszolgálásához már bővíteni kell a 2. terminál kapacitását. Az egyre több hosszú távú járat miatt a 2B terminál oldalán kell elsősorban fejleszteni. A legsürgetőbb beruházás az új móló, amely a terminálépülethez kapcsolódva egyszerre tud több diszkont- és hagyományos, keskeny és széles törzsű gépet kiszolgálni – közölte a vezérigazgató.
A tervek már készülnek, jövőre kiírják a tendereket, 2018-ban pedig át is adhatják a létesítményt. Emellett bővítik és fejlesztik az utasbiztonsági ellenőrző pontokat és a parkolókat is – mondta.
A vezérigazgató úgy látja, nagy lehetőségek adódnak új, a légi és a földi áruszállító vállalatok igényeit kielégítő logisztikai, raktár- és irodaépületek építésében. Hangsúlyozta, hogy nem vetették el egy új légiáru-bázis építésére vonatkozó korábbi terveiket, ennek megvalósításához azonban még időre és további dinamikus növekedésre van szükség. A Cargo City névre keresztelt központ átadása 2018-2019 előtt nem várható.
Jost Lammers a légi közlekedéshez kapcsolódó néhány egyéb iparágban, például a repülőgép-karbantartásban rejlő komoly fejlesztési lehetőségeket is kiemelte. A jelenleg a repülőtéren működő, Boeing és Airbus gépek forgalmi és nagyjavításait végző két karbantartó vállalat, az Aeroplex of Central Europe és a Lufthansa Technik Budapest 750-800 magasan képzett munkavállalót foglalkoztat. E cégek jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek. Az iparág az autógyártáshoz hasonló húzóágazattá is válhat Magyarország számára, ehhez megvannak a megfelelően képzett szakemberek.
A repülőtér adottságai kiválók, jók a közlekedési kapcsolatok, a területe pedig nagyobb, mint a világ egyik legforgalmasabb repülőteréé, a London Heathrow-é – mondta Jost Lammers.
Az utasforgalommal kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy a diszkont- és a hagyományos légitársaságok „egészséges arányú” összetétele alakult ki Ferihegyen. Nem elhanyagolható az sem, hogy a Budapestre érkező utasok 99 százaléka már valóban Magyarországra utazik, nem csak átszáll. Ezek a közvetlen, úgynevezett point-to-point utasok jelentős összegeket költenek a fővárosban, és hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, az átszálló utasok viszont – akikből 2011-ig évente 1,5 millió volt – csupán rövid időt töltenek el a repülőtéren, a tranzitterületen kívül semmilyen szolgáltatást nem vesznek igénybe.
Hátrány, hogy átszálló utasok nélkül nehezebben tudnak hosszú távú járatokat üzemeltető légitársaságokat megnyerni, mivel jelenleg nem üzemel regionális vagy úgynevezett ráhordó légitársaság Budapesten – tette hozzá.
A Malév-korszakhoz képest most annyival van rosszabb helyzetben a repülőtér, hogy a dél-balkáni régiót senki nem fedte le, pedig jelentős potenciál rejlik ebben a piacban is. Podgorica, Szarajevó, Tirana és a balkáni régió néhány egyéb célállomása most csak Bécsen vagy Münchenen keresztül érhető el Budapestről. Ezek a közvetlen kapcsolatok hiányoznak, mondta Lammers, hozzátéve: ehhez olyan légitársaságra lenne szükség, amely kisebb kapacitású gépekkel regionális járatokat üzemeltetne.
Az 1. terminál újranyitásával kapcsolatban a Budapest Airport vezetője elmondta, hogy az épület nem alkalmas az utasforgalom hatékony kezelésére, illetve két, egymástól 6 kilométerre lévő terminál párhuzamos üzemeltetése nem gazdaságos. Az 1. terminál épülete az építészeti örökség gyönyörű darabja, amelyet természetesen meg kell óvni, műemléki jellege miatt azonban a belső kialakításán nem lehet módosítani, ami pedig elengedhetetlen lenne például egy nagyobb kapacitású utasbiztonsági ellenőrző pont kialakításához. A Budapest Airport jelenleg rendezvényközpontként hasznosítja az épületet: konferenciák, autóbemutatók, koncertek, filmforgatások helyszínéül szolgál – jegyezte meg.
A vezérigazgató megerősítette, az utasforgalmi fejlesztéseket a továbbiakban a 2. terminálra összpontosítják, ahol a további kivitelezésekhez elegendő szabad terület áll rendelkezésre. A közeljövőben megvalósulni látszó egyik legfontosabb projekt egy konferenciatermekkel felszerelt repülőtéri hotel építése, amelyre az utasok és a légitársaságok részéről is igény mutatkozik, ez jó üzleti lehetőséget teremt.
