Fejlődnek a magyar cégek, de még tarolnak a multik

A hazai export 85 százalékát külföldi tulajdonban lévő vállalatok állítják elő.

Fontos az is, hogy mára egyes gazdasági ágazatokban az arányok nagyon eltolódtak, például a papíripari, üvegipari, cementipari, építőipari, dohányipari és édesipari területen több mint 80 százalékos a külföldi dominancia. A feldolgozóiparban szintén magas, több mint 50 százalékos a külföldi cégek részesedése. Viszont – emelte ki a tárcavezető – az elmúlt években pozitív változások is történtek, például elkezdett nőni az exportáló magyar cégek száma. A hazai kivitel volumene durván 100 milliárd euró, ennek 85 százalékát külföldi cégek állítják elő, csak 15 százalék köthető magyarokhoz. Ezen a 15 százalékos arányon régóta 3000 cég osztozott, számuk viszont az elmúlt időszakban elkezdett nőni, új piacok nyíltak meg. Tehát van remény arra, hogy az ilyen vállalkozások köre bővüljön, elérjék a kitűzött 12 ezres számot. Azért a 12 ezret, mert a hasonló nagyságú országokban, így például Ausztriában is nagyjából ennyi kis- és középvállalkozás képes exportálni. Olyan sikercégek persze most is vannak, amelyek nem csak Magyarországon számítanak nagynak: ilyen például a Mol, a Richter, a Videoton, a Masterpast és a Kürt. Ezt a regionális multinacionális céggé válást a magyar kormány mindenképpen ösztönzi, támogatja.

Varga a mikro-, kis- és középvállalkozói kör helyzetének javulásáról is beszélt. Mint mondta, az elmúlt években itt is történt előrelépés, egyre többet termelnek, nőtt a foglalkoztatottjaik száma is. Viszont – teszi hozzá a tárcavezető – a felmérésekből sajnos azt látjuk, hogy a magyar fiatalok sokkal kevésbé tudják elképzelni, hogy önálló vállalkozásuk legyen, mint a nyugat-európaiak. Ennek a kultúrája csak lassan tud kialakulni, a kormánynak muszáj ezt segítenie.

A nemzetgazdasági miniszter kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy valószínűleg hozzá kell nyúlni a bankadó szabályozásához, mivel két elemét is kifogásolta az Európai Bizottság. Az egyik, hogy a kormány szándéka szerint azok a pénzintézetek, amelyek a válság idején növelték a hitelezést, együttesen 10 milliárd forintos adókedvezményt kapnának. Ezt a bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette, emiatt kifogásolta. Problémásnak látták azt is, hogy azok a bankok kedvezményt kapnának, amelyek a keleti piacokon, így Ukrajnában és Oroszországban veszteségeket szenvedtek el a válság idején.

Az Erstével kapcsolatban Varga Mihály kiemelte: a magyar kormány továbbra is 15 százalékos tulajdont szeretne szerezni a hitelintézet hazai leányvállalatában. A bankokkal kapcsolatban a tárcavezető kiemelte, hogy ma Magyarországon a gazdasági növekedés a hitelezés tényleges bővülése nélkül valósul meg. Ezen szeretnének változtatni, és ezt remélhetőleg a bankadó csökkentése is segíti majd.