A magyar gazdaság az Európai Unió középmezőnyéhez tartozik, de részesedése a világgazdaságból 1 százalék alatt van, ebből kifolyólag nem szabad túlértékelnünk magunkat – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság Mit ér a vállalat, ha magyar? című szakmai konferenciáján. A tárcavezető rámutatott: a fontos hazai nagyvállalatok közt kevés a magyar hátterű. Például az egyik hetilap nemrég kiadott, vállalkozásokat rangsoroló százas listáján hetvenöt külföldi tulajdonú cég szerepel, magyar pedig csak huszonöt. Ez helytálló adat, a nagyvállalati körben valóban nincs magyar dominancia – szögezte le Varga.
A magyar GDP értéke 31-32 ezermilliárd forint, ebből nagyjából 15 ezermilliárdot állítanak elő az országban működő cégek, a maradék a lakossági fogyasztásnak és a kormányzatnak köszönhető. Mindebből a legfontosabb száz cég részesedése nagyjából 6500-7000 milliárd forint, a magyar tulajdonú társaságok azonban csak 2700-2900 milliárd forintot termelnek, a külföldi hátterűek pedig 3800-3900 milliárdot. Tehát a magyar cégek hozzájárulása ebben a bontásban hozzávetőlegesen 40 százalékos. Mindehhez a tárcavezető azt is hozzátetette, hogy ha a külföldi tulajdonban lévő vállalkozásokat tovább bontjuk, akkor egyértelműen látjuk a német dominanciát is: csak az ő cégeik 1300-1400 milliárd forintot állítanak elő.
Varga azt is kiemelte: a közgazdászok között folyamatos a vita arról, hogy a multik milyen szerepet töltenek be a hazai piacon, jelenlétük miért jó és miért rossz. „Jó, mert tőkét és technológiát, szaktudást hoznak, segítették a magyar beszállítói rendszer kiépülését, bérezésük pedig átlag feletti. Rossz, mert időnként kiviszik a tőkét az országból vagy kivonulnak, néha kizsákmányolják a dolgozókat, és kiszorítják a piacról a magyar cégeket. Erre az elmúlt húsz évben nagyon sok példát láttunk” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a külföldi cégek megjelenése alapvetően mégis jót tett a magyar vállalatoknak, hiszen azok sok olyan tapasztalatot tudtak átvenni tőlük, amely a termelékenységben, technológiában, vállalatirányításban hasznukra vált. Beszédes mutató, hogy a termelékenység terén a magyar és külföldi tulajdonú cégek között még most is átlagosan háromszoros a különbség.
Fontos az is, hogy mára egyes gazdasági ágazatokban az arányok nagyon eltolódtak, például a papíripari, üvegipari, cementipari, építőipari, dohányipari és édesipari területen több mint 80 százalékos a külföldi dominancia. A feldolgozóiparban szintén magas, több mint 50 százalékos a külföldi cégek részesedése. Viszont – emelte ki a tárcavezető – az elmúlt években pozitív változások is történtek, például elkezdett nőni az exportáló magyar cégek száma. A hazai kivitel volumene durván 100 milliárd euró, ennek 85 százalékát külföldi cégek állítják elő, csak 15 százalék köthető magyarokhoz. Ezen a 15 százalékos arányon régóta 3000 cég osztozott, számuk viszont az elmúlt időszakban elkezdett nőni, új piacok nyíltak meg. Tehát van remény arra, hogy az ilyen vállalkozások köre bővüljön, elérjék a kitűzött 12 ezres számot. Azért a 12 ezret, mert a hasonló nagyságú országokban, így például Ausztriában is nagyjából ennyi kis- és középvállalkozás képes exportálni. Olyan sikercégek persze most is vannak, amelyek nem csak Magyarországon számítanak nagynak: ilyen például a Mol, a Richter, a Videoton, a Masterpast és a Kürt. Ezt a regionális multinacionális céggé válást a magyar kormány mindenképpen ösztönzi, támogatja.
Varga a mikro-, kis- és középvállalkozói kör helyzetének javulásáról is beszélt. Mint mondta, az elmúlt években itt is történt előrelépés, egyre többet termelnek, nőtt a foglalkoztatottjaik száma is. Viszont – teszi hozzá a tárcavezető – a felmérésekből sajnos azt látjuk, hogy a magyar fiatalok sokkal kevésbé tudják elképzelni, hogy önálló vállalkozásuk legyen, mint a nyugat-európaiak. Ennek a kultúrája csak lassan tud kialakulni, a kormánynak muszáj ezt segítenie.
A nemzetgazdasági miniszter kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy valószínűleg hozzá kell nyúlni a bankadó szabályozásához, mivel két elemét is kifogásolta az Európai Bizottság. Az egyik, hogy a kormány szándéka szerint azok a pénzintézetek, amelyek a válság idején növelték a hitelezést, együttesen 10 milliárd forintos adókedvezményt kapnának. Ezt a bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette, emiatt kifogásolta. Problémásnak látták azt is, hogy azok a bankok kedvezményt kapnának, amelyek a keleti piacokon, így Ukrajnában és Oroszországban veszteségeket szenvedtek el a válság idején.
Az Erstével kapcsolatban Varga Mihály kiemelte: a magyar kormány továbbra is 15 százalékos tulajdont szeretne szerezni a hitelintézet hazai leányvállalatában. A bankokkal kapcsolatban a tárcavezető kiemelte, hogy ma Magyarországon a gazdasági növekedés a hitelezés tényleges bővülése nélkül valósul meg. Ezen szeretnének változtatni, és ezt remélhetőleg a bankadó csökkentése is segíti majd.
