A növekedést alapvetően az ipar, azon belül a járműgyártás, valamint a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének bővülése okozta. A naptárhatással kiigazított és rendkívüli tényezőktől megszűrt adatok szerint a harmadik negyedévben 2,2 százalékos volt a gazdaság teljesítményének emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva a második negyedévi 2,4 és az első negyedévi 3,1 százalékot követően.
Az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az idei harmadik negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, csakúgy mint az első két negyedévben.
Az első három negyedévben 2,8 százalékkal nőtt a GDP a nyers adatok és a naptárhatástól megszűrt adat szerint is, az első fél évi 3,1 százalékot követően. A naptárhatás mellett az egyéb egyszeri hatásoktól is megtisztított adatok szerint 2,6 százalékos volt a három negyedévi növekedés, míg az első fél évben 2,8 százalékot regisztrált a statisztika.
Az adatok ismertetetésekor Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője elmondta: a növekedési ütem mérséklődésében szerepet játszott a mezőgazdaság teljesítményének visszaesése, de az ipar, valamint a feldolgozóipar éves bővülése is kisebb volt az eddiginél. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest a szolgáltatások nagyobb mértékben járultak hozzá a növekedéshez - tette hozzá. Az építőipar teljesítménye az idei harmadik negyedévben megtorpant.
A GDP szerkezete továbbra is kedvezőnek és stabilnak mondható - értékelte a negyedéves eredményt közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A növekedés továbbra is meghaladja az uniós átlagot, másrészt pedig a gazdaság növekedése változatlanul nem eladósodásra épül, ami hazánk kitettségét és sérülékenységét lényegesen csökkenti.
Az eddigi tényszámok megerősítik, hogy a külső környezetben jelentkező negatív kockázatok, mint a migrációs helyzet, a Volkswagen-botrány, valamint a kínai gazdaság lassulása egyelőre nem voltak érdemi hatással a hazai folyamatokra.
A növekedés fenntarthatósága érdekében a magyar kormány négy pontban tervez további növekedésösztönző lépéseket: a támogatások igénybevételének felgyorsításában, a hitelezési aktivitás növelésében, a rugalmas munkaerőpiac kialakításában, illetve a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzésében. Ez a négy pillér hosszú távon biztosíthatja Magyarország fejlődését, a magyar gazdaság további növekedését. Az erőteljes növekedésnek köszönhetően a magyar gazdaság teljesítménye már idén év elején meghaladta a válság előtti szintet - írta a szaktárca.
Megfelelt a várakozásoknak a gazdasági növekedés harmadik negyedévi lassulása az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik az év egészére valamivel 3 százalék alatti növekedéssel számolnak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az utolsó negyedévben javulhat a helyzet, a harmadik negyedévesnél nagyobb növekedés várható, összességében pedig 2,5-3 százalékos növekedéssel lehet számolni az idei év egészére.
A CIB Bank elemzői kommentárja szerint az első két negyedévhez képest a vártnak megfelelően folytatódott a fokozatos lassulás, az eredmény kissé elmarad a piaci várakozásoktól, ami 2,5 százalék volt. Ugyanakkor a negyedéves növekedési ütem nem változott. Várakozásuk szerint az éves átlagos GDP-növekedés 2,7-2,8 százalék közelében lehet a tavalyi 3,7 százalék után, amit 2016-ban további lassulás követhet - írták.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a harmadik negyedévi lassulás után, részben bázishatások miatt, újra gyorsulhat a növekedés az utolsó negyedévben és közelebb kerülhet a 3 százalékos ütemhez. Az idei növekedési előrejelzésüket a beérkező részletes adatok függvényében 3,1 százalékról kismértékben 3 százalék alá módosíthatják - jelezte.
