Néhány napja arról beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az európai kereskedelem napján, hogy a vasárnapi pihenőnap bevezetése az aggodalmak ellenére ellenkező hatást hozott: a dinamikusan növekvő kiskereskedelmi forgalom mellett emelkedett a kereskedelmi ágazatokban dolgozók létszáma is, méghozzá 183 ezerről 187 ezer főre. Dávid Ferenc szerint erősen torzít ez az adat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: a bezárások óta a részmunkaidős alkalmazottak döntő többségét – így a diákokat, a nyugdíjasokat, a gyes vagy gyed mellett dolgozó édesanyákat – elbocsátották. Úgy látja, a kormány eredeti célja sem teljesült a vasárnappal, jelesül az, hogy a multinacionális vállalatoktól a családi vállalkozások kasszájába kerüljön át mintegy 250–350 milliárd forintnyi forgalom. A multik ugyanis racionális döntéseket hoztak a beszerzés, az árpolitika és a nyitva tartás terén, amelyhez a fogyasztók hétfőtől szombatig alkalmazkodnak. Mint mondta, aki vasárnap is kinyithat, gyakran arra panaszkodik, hogy alig tévednek be vásárlók a boltba.
A kiskereskedelmi szektort az a hír is lázban tartja, hogy a jövőben alapterülethez kötné a kabinet a kötelezően alkalmazandó munkatársak számát. Rövidesen ugyanis a parlament elé kerülhet egy olyan jogszabálytervezet, amely előírná, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A VOSZ főtitkára szerint a közhatalom akkor sem tölthet be tulajdonosi funkciót az ágazaton belül, ha szabályozói joga van. A szereptévesztésre példaként felhozta, logikusabb lenne, ha a kormány inkább az egészségügyben maximálná az egy orvosra vagy ápolóra jutó betegek számát. Úgy látja, ez az újabb „ad hoc jellegű” lépés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjhoz hasonlóan jó eséllyel meg fog bukni az Európai Bizottság előtt. Arról nem is beszélve, hogy ez a változás legalább 18-20 ezer fő felvételét jelentené.
Dávid Ferenc szerint az emberek amúgy sem fognak sorban állni a nettó 80-90 ezer forinttal „kecsegtető” állásokért, amikor Ausztriában 1000-1200 eurót is megkereshetnek hasonló munkával. Szerinte az állam a közfoglalkoztatás sajátos módját akarja a multikra erőltetni, csak éppen pénzt nem ad a kényszermunka finanszírozásához. Szerinte ennek az életidegen szabályozásnak az lehet az egyetlen logikus következménye, hogy a munkáltatók minden egyes kötelezően alkalmazandó embert minimálbérre vesznek fel, hiszen a bővítés nem a saját piaci döntésük eredménye.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a kötelező létszámnöveléssel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: ezzel módosulna a kereskedelmi törvény, így bízik benne, hogy a szakmai szervezetek véleményét is meghallgatják, mielőtt döntés születne. Hozzátette, hogy a hivatalos egyeztetésre maga Varga Mihály is ígéretet tett. Igaz, a vasárnapi pihenőnap megszavazása előtt is megoszthatták nézeteiket a nemzetgazdasági tárcával, de elvetették a nyitva tartás mellett szóló érveket. Vámos György emlékeztetett, nemcsak a kereskedelemben, hanem más szektorokban is hiány van a szakképzett dolgozókból, de ez a lépés biztosan nem enyhítené a munkaerő-piaci problémákat. Számításai szerint mintegy 20-25 milliárd forintos pluszterhet róna a nagy üzletláncokra a „négyzetméteres” tervezet, ezt pedig jobb híján a kiadásaikból, azon belül is főként a bérköltségükből faragnák le.
Az OKSZ főtitkára is figyelmeztet: ez a jogszabályváltozás ütközhet az uniós joggal. A javaslat ésszerűtlenségét pedig egy egyszerű példával is alátámasztotta. Ha van egy 401 négyzetméteres üzlet, amely már hajnali fél ötkor kinyit, annak három műszakon át biztosítania kellene hat dolgozót, holott a kora reggeli órákban biztosan elég lenne egy pénztáros, egy csemegepultos és egy árufeltöltő.
