Néhány napja arról beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az európai kereskedelem napján, hogy a vasárnapi pihenőnap bevezetése az aggodalmak ellenére ellenkező hatást hozott: a dinamikusan növekvő kiskereskedelmi forgalom mellett emelkedett a kereskedelmi ágazatokban dolgozók létszáma is, méghozzá 183 ezerről 187 ezer főre. Dávid Ferenc szerint erősen torzít ez az adat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: a bezárások óta a részmunkaidős alkalmazottak döntő többségét – így a diákokat, a nyugdíjasokat, a gyes vagy gyed mellett dolgozó édesanyákat – elbocsátották. Úgy látja, a kormány eredeti célja sem teljesült a vasárnappal, jelesül az, hogy a multinacionális vállalatoktól a családi vállalkozások kasszájába kerüljön át mintegy 250–350 milliárd forintnyi forgalom. A multik ugyanis racionális döntéseket hoztak a beszerzés, az árpolitika és a nyitva tartás terén, amelyhez a fogyasztók hétfőtől szombatig alkalmazkodnak. Mint mondta, aki vasárnap is kinyithat, gyakran arra panaszkodik, hogy alig tévednek be vásárlók a boltba.
A kiskereskedelmi szektort az a hír is lázban tartja, hogy a jövőben alapterülethez kötné a kabinet a kötelezően alkalmazandó munkatársak számát. Rövidesen ugyanis a parlament elé kerülhet egy olyan jogszabálytervezet, amely előírná, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A VOSZ főtitkára szerint a közhatalom akkor sem tölthet be tulajdonosi funkciót az ágazaton belül, ha szabályozói joga van. A szereptévesztésre példaként felhozta, logikusabb lenne, ha a kormány inkább az egészségügyben maximálná az egy orvosra vagy ápolóra jutó betegek számát. Úgy látja, ez az újabb „ad hoc jellegű” lépés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjhoz hasonlóan jó eséllyel meg fog bukni az Európai Bizottság előtt. Arról nem is beszélve, hogy ez a változás legalább 18-20 ezer fő felvételét jelentené.
