Dávid Ferenc szerint az emberek amúgy sem fognak sorban állni a nettó 80-90 ezer forinttal „kecsegtető” állásokért, amikor Ausztriában 1000-1200 eurót is megkereshetnek hasonló munkával. Szerinte az állam a közfoglalkoztatás sajátos módját akarja a multikra erőltetni, csak éppen pénzt nem ad a kényszermunka finanszírozásához. Szerinte ennek az életidegen szabályozásnak az lehet az egyetlen logikus következménye, hogy a munkáltatók minden egyes kötelezően alkalmazandó embert minimálbérre vesznek fel, hiszen a bővítés nem a saját piaci döntésük eredménye.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a kötelező létszámnöveléssel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: ezzel módosulna a kereskedelmi törvény, így bízik benne, hogy a szakmai szervezetek véleményét is meghallgatják, mielőtt döntés születne. Hozzátette, hogy a hivatalos egyeztetésre maga Varga Mihály is ígéretet tett. Igaz, a vasárnapi pihenőnap megszavazása előtt is megoszthatták nézeteiket a nemzetgazdasági tárcával, de elvetették a nyitva tartás mellett szóló érveket. Vámos György emlékeztetett, nemcsak a kereskedelemben, hanem más szektorokban is hiány van a szakképzett dolgozókból, de ez a lépés biztosan nem enyhítené a munkaerő-piaci problémákat. Számításai szerint mintegy 20-25 milliárd forintos pluszterhet róna a nagy üzletláncokra a „négyzetméteres” tervezet, ezt pedig jobb híján a kiadásaikból, azon belül is főként a bérköltségükből faragnák le.
Az OKSZ főtitkára is figyelmeztet: ez a jogszabályváltozás ütközhet az uniós joggal. A javaslat ésszerűtlenségét pedig egy egyszerű példával is alátámasztotta. Ha van egy 401 négyzetméteres üzlet, amely már hajnali fél ötkor kinyit, annak három műszakon át biztosítania kellene hat dolgozót, holott a kora reggeli órákban biztosan elég lenne egy pénztáros, egy csemegepultos és egy árufeltöltő.
