Aradszki András kiemelte, hogy a jegyzőkönyvhöz vezető előzetes eljárás átlátható és fair volt, és a kibocsátáscsökkentés mértékének meghatározása az egyes országok vállalásaihoz igazodik. A párizsi megállapodás több, mint a kiotói egyezmény, mert a legnagyobb kibocsátók is elfogadták, belátták a jelentőségét és vállalták a végrehajtását – tette hozzá. Aláhúzta: 188 ország tett önkéntes alapon vállalást, ezeket nem felső nyomás kényszerítette ki, hanem a jól felismert helyi érdekek diktálták.
Makai Martina elmondta, hogy az alulról jövő kezdeményezésekre épülő megállapodás tovább ösztönzi az egyes tagállamokat arra, hogy technológiatranszferben újabb bilaterális együttműködéseket építsenek ki. Kitért arra is, hogy a konkrét uniós szintű feladatokat az Európai Bizottság fogja meghatározni, az még nincs leosztva az egyes tagállamok szintjére. Az Európai Unió mint jogi kategória és nem közvetlen kibocsátó, kibocsátási célértéket tűzhet ki, de azt az egyes tagállamok tudják végrehajtani majd. Az ENSZ-tagországok ötévenként felülvizsgálják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzeti célkitűzéseiket, az első kötelező vállalásokat 2018-ig kell megtenni. Aradszki András a kijelölt célokat Magyarország számára tarthatónak nevezte.
