Ma, holnap és szerdán is lesznek állami földárverések. Igaz, nem országszerte, hiszen a november közepén kezdődött licitek nagy része már lezajlott – több-kevesebb sikerrel. A hétre Csongrád megyei területek maradtak, ezekre négy helyen – két hódmezővásárhelyi és két szegedi helyszínen – lehet licitálni. Ma Hódmezővásárhelyen, a Kossuth tér 1. szám alatt árvereznek leginkább 5 hektár körüli vásárhelyi szántóföldeket. Ezek még mindig nagynak számítanak ahhoz a legelőhöz képest, amely mindössze 0,1 hektáros. E területek magánszemélyek haszonbérletében vannak 2032-ig, illetve 2033-ig. A legkézenfekvőbb – és szakértők szerint is helyes – az volna, ha ők is megpróbálnák megvásárolni a bérleményeiket.
Egy másik hódmezővásárhelyi árverési helyiségben ma szentesi földekre lehet licitálni, a legnagyobb 41 hektár, 23,8 millió forintos kikiáltási áron. A 2034-ig, illetve 2036-ig bérbe adott területek haszonbérlői itt is leginkább magánszemélyek, kivéve az Árpád-Szentes Kft. és a Pankotai Agrár Zrt. által használt kicsi földdarabokat.
Szegeden ma a Kereskedő köz 3–5. szám alatt szintén kisebb, magánszemélyek részéről 2035-ig haszonbérbe vett szegedi területek kerülnek kalapács alá, ahogy a másik szegedi helyszínen, a Vasas Szent Péter utca 9. szám alatt is. Utóbbin főként makói földeket lehet megszerezni, s itt lehet licitálni a Gorzsai Takarmánytermelő Kft. által bérelt 121,5 hektárra is. Ennek kikiáltási ára 210,3 millió forint.
Holnap Hódmezővásárhelyen ugyancsak kisebb, néhány hektáros, hosszú távú haszonbérlettel terhelt vásárhelyi és szentesi földeket árvereznek, a bérlők között akad magánszemély és jogi személy is, utóbbiak: Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., Vásárhelyi Róna Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft., Parrot Cage Kft., Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt. Szegeden 3–22 hektáros szegedi, magánszemélyek 2035-ig tartó haszonbérletével terhelt területeket kínálnak, továbbá óföldeáki illetőségű, szintén 2035-ig, 2036-ig bérelt területeket. Utóbbiak közül a legnagyobbak a Gorzsai Takarmánytermelő Kft. által bérelt 32,8, illetve 27,8 hektáros tábla, 42,7 millió és 33,4 millió forintos kikiáltási áron.
Az idei utolsó licitnapon Hódmezővásárhelyen a Pankota-Mező Kft. által 2034-ig bérelt szentesi kisebb területeket, összesen 49,5 hektárt árvereznek egybevonva, 40,1 milliós kikiáltási áron, illetve 36 hektárt 25,7 millióért. Egy magánszemély haszonbérlő által használt 80 hektárt is el lehet vinni 71,7 millióért, továbbá – nem utolsósorban – lehet licitálni egy Lázár János nevű haszonbérlő összesen 37,8 hektárnyi bérleményére 35,7 milliós kikiáltási áron. A hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-nek – amelynek részben a Miniszterelnökséget vezető miniszter nagybátyja a tulajdonosa – több érdekeltsége is van, az egyik a fent már említett Gorzsai Takarmánytermelő Kft. A zrt. több mint 1300 hektár állami föld haszonbérleti jogát nyerte el korábban, ezzel is magyarázható talán az elmúlt napokban tapasztalt csekély vételi érdeklődés azokra a földekre, amelyeket használ.
Szerdán mindenesetre néhány újabb, a cég által művelt vásárhelyi föld kerül kalapács alá: csaknem 20 hektár 49,2 millióért, valamint 11,2 hektár 5,6 millióért. Aznap lehet licitálni még kisebb földekre, köztük a Mártélyi Agro Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. 3,5 hektáros bérleményére. Szegeden a magánszemélyek mellett a Gorzsai Takarmánytermelő Kft. által Óföldeákon bérelt állami földekre lehet licitálni még szerdán: összesen mintegy 324 hektárra, több táblában. A legnagyobb tábla 115 hektáros, 141 milliós kikiáltási áron. Ezekre a földekre, ahogy eddig, ezúttal sem lesz „idegen\" licitáló – vélik szakértők. – Ki merne hozzányúlni ezekhez? – teszik fel a kérdést, miközben a társaságoknál állítják: semmi előnyük nem származik a magas beosztású rokonnak köszönhetően.
Bárhogyan is lesz, az már bizonyos: noha a kormány szerette volna gyorsan lefolytatni az értékesítésre kijelölt földek privatizációját, a jelek szerint ez nem megy olyan egyszerűen, mint ahogyan azt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) és a Fidesz köreiben gondolták. Talán azért sem, mert a földeladási akcióval annak kiötlői – ahogy mondani szokás – több lovat akartak megülni egyszerre. Az egyikkel beelőzni az uniós döntést, amely előreláthatólag lehetővé teszi cégek földvásárlását is Magyarországon, a másikkal földhöz juttatni a potenciális szavazóbázist jelenő klientúrát. A gazdálkodók azonban inkább józan megfontolás és a számok alapján döntöttek arról, egyáltalán érdemes-e rástartolni bizonyos területekre.
Az eladásra kijelölt állami föld mintegy harmadára árvereztek eredményesen eddig, ezen az utolsó három nap statisztikája aligha javít érdemben. Jövőre azonban kezdődik a földeladások második üteme, mert a kormány a bejelentések szerint folytatja. De nem akárhogyan: a megmaradt nagyobb táblákat állítólag szétszedik, és kisebb parcellákra írják ki az árverési hirdetményeket, hátha így nagyobb lesz a keletjük.
