Folytatódnak a héten a földárverések

A héten be is fejeződnek a másfél hónapja elkezdett állami földárverések.

Az idei utolsó licitnapon Hódmezővásárhelyen a Pankota-Mező Kft. által 2034-ig bérelt szentesi kisebb területeket, összesen 49,5 hektárt árvereznek egybevonva, 40,1 milliós kikiáltási áron, illetve 36 hektárt 25,7 millióért. Egy magánszemély haszonbérlő által használt 80 hektárt is el lehet vinni 71,7 millióért, továbbá – nem utolsósorban – lehet licitálni egy Lázár János nevű haszonbérlő összesen 37,8 hektárnyi bérleményére 35,7 milliós kikiáltási áron. A hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.-nek – amelynek részben a Miniszterelnökséget vezető miniszter nagybátyja a tulajdonosa – több érdekeltsége is van, az egyik a fent már említett Gorzsai Takarmánytermelő Kft. A zrt. több mint 1300 hektár állami föld haszonbérleti jogát nyerte el korábban, ezzel is magyarázható talán az elmúlt napokban tapasztalt csekély vételi érdeklődés azokra a földekre, amelyeket használ.

Szerdán mindenesetre néhány újabb, a cég által művelt vásárhelyi föld kerül kalapács alá: csaknem 20 hektár 49,2 millióért, valamint 11,2 hektár 5,6 millióért. Aznap lehet licitálni még kisebb földekre, köztük a Mártélyi Agro Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. 3,5 hektáros bérleményére. Szegeden a magánszemélyek mellett a Gorzsai Takarmánytermelő Kft. által Óföldeákon bérelt állami földekre lehet licitálni még szerdán: összesen mintegy 324 hektárra, több táblában. A legnagyobb tábla 115 hektáros, 141 milliós kikiáltási áron. Ezekre a földekre, ahogy eddig, ezúttal sem lesz „idegen\" licitáló – vélik szakértők. – Ki merne hozzányúlni ezekhez? – teszik fel a kérdést, miközben a társaságoknál állítják: semmi előnyük nem származik a magas beosztású rokonnak köszönhetően.

Bárhogyan is lesz, az már bizonyos: noha a kormány szerette volna gyorsan lefolytatni az értékesítésre kijelölt földek privatizációját, a jelek szerint ez nem megy olyan egyszerűen, mint ahogyan azt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) és a Fidesz köreiben gondolták. Talán azért sem, mert a földeladási akcióval annak kiötlői – ahogy mondani szokás – több lovat akartak megülni egyszerre. Az egyikkel beelőzni az uniós döntést, amely előreláthatólag lehetővé teszi cégek földvásárlását is Magyarországon, a másikkal földhöz juttatni a potenciális szavazóbázist jelenő klientúrát. A gazdálkodók azonban inkább józan megfontolás és a számok alapján döntöttek arról, egyáltalán érdemes-e rástartolni bizonyos területekre.

Az eladásra kijelölt állami föld mintegy harmadára árvereztek eredményesen eddig, ezen az utolsó három nap statisztikája aligha javít érdemben. Jövőre azonban kezdődik a földeladások második üteme, mert a kormány a bejelentések szerint folytatja. De nem akárhogyan: a megmaradt nagyobb táblákat állítólag szétszedik, és kisebb parcellákra írják ki az árverési hirdetményeket, hátha így nagyobb lesz a keletjük.