Bár már november 1. óta hatályos az új közbeszerzési törvény, továbbra is tanácstalanul áll a változások előtt a magyar vállalkozói szféra. Jelentősen bővült ugyanis hazánkban azon cégek köre, amelyeket a jogalkotó közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett. Mivel a kis- és középvállalatok nincsenek erre felkészülve, máris a szabályozás módosítására volt szükség.
Ezt a hiányosságot legalább idejében felismerte a kormány, és egy határozat keretében az Országgyűlés hat pontba sorolta mindazokat, akik mentesülnek az eljárás lefolytatása alól. Ez alapján le lehet húzni a listáról az egyedi kormánydöntésben megállapított beruházásokat, továbbá azokat, amelyeknek célja egyedi munkahelyteremtés, képzési és tanműhely-létesítés, kutatás-fejlesztés és innováció, illetve újraiparosítás. Utóbbiak mentesítése összhangban áll a kabinet azon törekvésével, hogy hazánk legyen a legiparosodottabb ország az Európai Unióban.
Jelenleg a harmadik helyen állunk Németország és Csehország mögött, az elmúlt években pedig elsősorban a járműipari beruházások névén nőtt folyamatosan a feldolgozóipar. A mentesség azokra a projektekre is vonatkozik, amelyekhez legkésőbb október 31-ig igényeltek uniós, illetve hazai költségvetési forrást. A 25 millió forintos értékhatár azonban marad, ezen összeg felett elvileg a támogatás intenzitásától függetlenül megkerülhetetlen a közbeszerzés. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a napokban hozott döntésének leghamarabb januárban, februárban lesz érezhető hatása.
Szakértőink szerint a legutóbbi módosításból egyértelműen azok a cégek profitálnak, amelyek a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon (Ginop) keresztül szeretnének forráshoz jutni, hiszen a változások hat pontja leginkább az idetartozó felhívásokat tömöríti. A kormány eredetileg azt ígérte, a Ginopon belül még 2015-ben kiír 70 pályázatot 830 milliárd forint értékben, ezeknek azonban eddig kevesebb mint a fele jelent ténylegesen meg. A Világgazdaság információi szerint viszont a következő napokban újabb 88 milliárd forintnyi uniós pénzt lehet megpályázni, ebből 65 milliárdot közvetlenül a vállalkozásoknak. A gazdasági napilap a Nemzetgazdasági Minisztériumtól úgy tudja, a napokban 18 új pályázat érkezik.
– Ezzel a módosítással újabb kiskapuk nyílnak, de azt most még nehéz megjósolni, kik járnak jól, a többség nehezen fogja tudni megoldani a pluszfeladatokat – mondta a Magyar Nemzetnek Essősy Zsombor. A Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója szerint az önkormányzatok már hozzászoktak a közbeszerzési eljárásokhoz, de a vállalkozások még csak most szembesülnek vele. Szerinte 2016 első felére fog körvonalazódni, milyen hatást gyakorol a cégvilágra a jogszabályváltozás, de itt az év vége, s még ott tartunk, hogy az egyszerű termelő, szolgáltató kisvállalkozások mellett a nemzetközi hátterű, nagy ügyvédi irodáknak is fejtörést okoznak az eljárásrendi változások.
– A költségvetési és uniós források odaítélése a megváltozott közbeszerzési szabályoktól függetlenül folyamatosan zajlik, ugyanakkor a november 1-jén hatályba lépett új törvényben foglalt jogi szabályozás változatlanul hagyása zavarokat okozott volna – húzta alá lapunknak Wellmann György. A Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje rámutatott, nehéz helyzetbe kerülhetnek a módosítással azok, akik a változások miatt már a közbeszerzési költségekre is igényeltek támogatást, a módosítás miatt most viszont mégsem lesznek közbeszerzésre kötelezettek. Ők nem tehetnek mást, mint hogy a támogatási szerződés módosítását kezdeményezik. Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy az építési beruházásokra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre ugyanúgy vonatkozik a közbeszerzés kötelezettsége. Adott esetben azonban egy 70 millió forintos pályázattal is meg lehet úszni a közbeszereztetést, feltéve ha több elkülönülő, 25 millió forint alatti tranzakcióról van szó, ezek tárgyai pedig műszaki és gazdasági szempontokat tekintve sem alkotnak funkcionális egységet.
