Úgy tűnik, az utóbbi időben a legapróbb parcellák is felkeltik a jól értesültek figyelmét. A tavalyi állami földárveréseken több száz hektárt elnyerő Fazekas Szabolcs Fidesz–KDNP-s tomajmo-nostorai polgármester zömében idős embereknek tett ajánlatot az Abádszalók külterületén található osztatlan közös tulajdonban lévő földdarabokra. Fazekas – aki csak névrokona az agrárminiszternek – a Népszabadság beszámolója szerint hektáronként 250 ezer forintot kínált, ami a piaci ár töredéke, egy hektár termőföldért ugyanis 1-1,2 millió forintot is megadnak. Az új tulajdonos számára tehát az akció négy-ötszörös haszonnal zárulhat.
Szakértők szerint nem véletlen a „tűzhöz közeli” birtokosok újabb próbálkozása a földvásárlással. Februárban jelentette be ugyanis az agrártárca, hogy megkezdik az osztatlan közös földtulajdon felszámolását. A folyamat a tervek szerint a kormányzati ciklus végéig fejeződik be. Országosan 970 ezer hektárt, 64 ezer földrészletet és több mint 300 ezer tulajdonost érint a részarány-tulajdon kimérése, ami egy újabb „nagy falat” a területeket megszerző „jól értesülteknek”. Meg persze lehetőség az extraprofitra is azoknak, akik idejében lépnek, és még a kimérés előtt kivásárolják ezeket a jelenleg sok tulajdonossal bíró, de a megművelhetőség szempontjából egybefüggő földeket.
Egyébként a kis parcellák sokszor idős gazdáinak számos problémával kell szembenézniük az osztatlan földtulajdon felszámolása során: például utat kell kijelölni – külterületen a szántó művelési ágú földrészletek megközelítéséhez 6, az egyéb művelési ágú földrészlet megközelítéséhez 4 méter széleset –, hogy a tulajdonosok a felosztás után is meg tudják közelíteni a területüket. Ráadásul a közös tulajdon megszüntetésével létrejövő földrészletek értéke az utak által elfoglalt terület aranykorona-értékével arányosan csökken. Ezért a csökkenésért pedig nem jár kártalanítás. A föld megosztásának is vannak költségei: a végső számla – amennyiben a részarány-tulajdonosok egyezséget kötnek – 65 500 forint, induló földrészletenként. Ha egyezség hiányában sorsolást kell tartani arról, hogy ki melyik földrészletet kapja, a költség 6500 forinttal növekszik, vagyis 72 000 forint, mivel a sorsoláson a hatóságnak is részt kell vennie.
Mindezek után a kistulajdonosoknak akár érdekükben is állhat, hogy még időben eladják kis parcelláikat, de jogászok szerint problémás, ha túl alacsony árat kínálnak értük. Korábban ugyanis ezen az alapon nemegyszer megtagadta a földvásárlás jóváhagyását a földbizottság, vagy a helyette eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) helyi emberei. – Az én gyakorlatomban – magyarázta egy földeladások ügyében jártas ügyvéd – általános megtagadási ok volt az, ha az ellenérték a föld forgalmi értékével nem állt arányban. Ezzel az indokkal minden ténybeli alátámasztás nélkül éltek is a földbizottságok, amíg nem született egy új alkotmánybírósági döntés. Az Alkotmánybíróság most már részletes értékelést ír elő, de az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel is bármikor vissza lehet élni és vissza is élnek vele. Egy adott környéken mindenki olyan adatot vesz elő, amilyet akar, mert nagyon széles sávban szóródnak a vételárak. Most az állami földek értékesítése miatt például olyan helyzet állt elő, hogy a megtagadások alacsonyabb vételárnál történtek meg, mint amennyiért az állam a saját földjeit meghirdette és eladta.
Mindeközben az atlatszo.hu arról adott hírt, hogy Ángyán József, a korábbi Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint földügyben a fordulópontot a földbérleti pályázatok jelentették, melynek kiírása előtt hirtelen kialakult Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester birodalma. Ángyán ekkor látta meg, hogy a miniszterelnök eltért az eredetileg megbeszélt iránytól, szerinte Orbán mást mondott neki, mint amit a földekkel már korábban eltervezett. A volt államtitkár szerint rá csak azért volt szükség, mert kellettek a vidéki szavazatok, amiket ő hozott a Fidesznek.
