A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa úgy döntött, hogy a kéthetes jegybanki betétet fokozatosan, április végéig kivezeti a monetáris eszköztárból. Ezzel lényegében pontot tett az MNB a másfél évvel ezelőtt indított önfinanszírozási programjára. Arra törekedett ez idő alatt, hogy a kereskedelmi bankok minél kisebb összegeket parkoltassanak a jegybank különböző eszközeiben, és a rendelkezésre álló forrásokat inkább a gazdaságban hasznosítsák, vagyis hitelezzék a cégeket.
Emellett az MNB azt is el szerette volna érni, hogy a pénzintézetek a felesleges likviditással a magyar államadósságot finanszírozzák, vagyis államkötvényeket vásároljanak. A 2014 nyarán indult program is ezeket a célokat szolgálta, ezért a kéthetes kötvényt betétesítették, majd tavaly nyáron ezermilliárd forintban határozták meg a felső korlátját. Érdemes tudni, hogy a 17 évvel ezelőtt létrehozott kéthetes instrumentum segítségével nemritkán 4500–5000 milliárd forintot parkoltattak a jegybanknál a pénzintézetek. Az MNB emellett létrehozta a három hónapos betét intézményét, illetve különböző ösztönzőrendszereket alkotott, aminek hatására a bankok egyre több állampapírt vettek. Bő fél év alatt a tavaly tavaszi 30-ról 38 százalékra nőtt a bankok által finanszírozott forintadósság aránya, amivel párhuzamosan a külföldiek kezében lévő államkötvények aránya 25 százalék alá esett. Az önfinanszírozási program egyik lényeges eleme ugyanis, hogy nőjön a belföldiek aránya a hazai államadósság finanszírozásán belül, a külföldieké pedig csökkenjen.
A tegnap bejelentett intézkedéstől a jegybank azt várja, a bankok további 400–800 milliárd forint értékben vásárolnak állampapírt. – Az átalakításból adódó növekvő banki állampapír-kereslet leszorítja a hosszabb lejáratú hozamokat, azaz a jegybank az önfinanszírozási program során monetáris lazítást hajt végre a nem konvencionális eszközök alkalmazásával – közölte Nagy Márton, az MNB alelnöke.
