2014 végén a GDP 76,2 százalékán állt az államadósság, és 24 514milliárd forintot tett ki.
Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 518 milliárd forinttal, 25 393 milliárd forintra csökkent a harmadik negyedév végi 25 910 milliárdról. Az adósság csökkenéséhez 606 milliárd forinttal járult hozzá a nettó hiteltörlesztés, miközben a forint gyengülése 88 milliárd forinttal növelte.
Az éven belül június végén a GDP 78,7 százalékán tetőzött az adósság.
Az államháztartás nettó adóssága 23 407 milliárd forint volt, a GDP 69,6 százalékát tette ki 2015 végén.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás negyedik negyedévi hiánya 448 milliárd forint, az időszakra eső GDP 4,9 százaléka volt, ez többszöröse mind a harmadik negyedévi 134, mind az egy évvel korábbi 120 milliárdos hiteligénynek.
A tavalyi év egészére viszont csak 1,8 százalékos GDP-arányos hiányt számolt az MNB, és az összegét 616 milliárd forintra tette.
A jegybank előzetes jelentése szerint a központi kormányzat negyedik negyedéves deficitje 335 milliárd forint volt jelentős mértékű állampapír-lejárat és visszavásárlás mellett. A jelentős finanszírozási igény miatt kiugró mértékben csökkentek a központi kormányzat betétei.
Az államháztartás negyedik negyedévi hiányához 100 milliárd forinttal járultak hozzá az önkormányzatok, és 13 milliárddal a társadalombiztosítási alapok.
A háztartások nettó megtakarítása 621 milliárd forintot, a GDP 6,8 százalékát tette ki, és ismét emelkedett a negyedévvel korábbi 474 milliárd forintról, amely akkor a GDP 5,5 százaléka volt. Jelentősen megemelkedett a folyószámlabetétek és a készpénz állománya, amit az év végét általában jellemző magasabb bérkiáramlással – a január elején esedékes bérek előrehozott kifizetésével – magyarázott az MNB.
A negyedik negyedévben folytatódott a háztartások hiteltartozásának csökkenése, az ingatlan- és a fogyasztási hitelek esetében is nettó törlesztés valósult meg.
Novemberben megkezdődött a jelzáloghiteleken kívüli fogyasztói devizahitelek forintosítása, amely a hiteltartozások devizanem szerinti összetételének további átrendeződését eredményezte – hívta fel a figyelmet jelentésében a központi bank. Év végén a háztartások hiteltartozásának döntő hányada már forintban állt fenn, a devizahitelek aránya mintegy 2 százalékra csökkent – jelentette az MNB.
