A parlament honlapján pénteken közzétett törvényjavaslat indoklása ismerteti: a költségvetési kiadási előirányzatok terhére való kötelezettségvállalás szabályait az áht. tartalmazza. Ez alapján kötelezettségvállalásra – meghatározott kivétellel – a rendelkezésre álló szabad előirányzatok mértékéig kerülhet sor. A kivételeket részben az áht., részben az Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (ávr.) tartalmazza.
A törvényjavaslat a kivételek egy új körét határozza meg olyan közfeladatok esetében, amelyekhez a forrás biztosítása költségvetési-technikai szempontból a döntés időpontjában nem lehetséges. A kormány ezekben az esetekben döntést hoz a közfeladat ellátásáról, az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről.
Az államháztartásért felelős miniszter a döntés alapján a kormány jogkörében eljárva intézkedik a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó előirányzat biztosításáról, ami a kabinet irányítása alá tartozó bármely fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítást jelent. Az ezzel összefüggő eljárási szabályokat az ávr. módosításával kell megalkotni.
A javaslattevő az indoklásban hangsúlyozza, hogy e körben sem a kormány, sem a hatáskörében eljáró miniszter nem dönthet az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről. A forrásbiztosítás kizárólag a meglévő megtakarítások felhasználásával – átcsoportosításával – történhet, nem pedig a hiányt növelő intézkedésekkel, emellett a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból megvalósuló előirányzat-átcsoportosítás esetén az államháztartásért felelős miniszter is kötve van az első félévre vonatkozó, 40 százalékos mértékű felhasználási korláthoz.
Az előirányzat-átcsoportosításhoz nem szükséges az érintett fejezetet irányító szerv egyetértése, jóváhagyása. A törvényjavaslat ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy az előirányzatokat ott használják fel, ahol a tényleges kiadási szükséglet – akár év közbeni új vagy módosított kormányzati intézkedések végrehajtásával összefüggésben – felmerül.
Mivel az államháztartás információs rendszerében a kötelezettségeket az adminisztratív címrend szerint kell nyilvántartani, a törvényjavaslat az államháztartásért felelős miniszter számára kizárólag előirányzat-átcsoportosítást enged, így tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladat esetén a címrend kiegészítése továbbra is a kormány hatásköre. A kötelezettség így nem marad rejtve az államháztartás információs rendszerében.
A törvényjavaslat szerint a módosítással nagyobb mozgástér nyílik a kabinet irányítása vagy felügyelete alá tartozó fejezeteken belül keletkező megtakarítások kormányzati cél szerinti rugalmas felhasználására.
A javaslat indoklása ugyanakkor hangsúlyozza: a Polgári törvénykönyvről szóló törvény alapján a központi költségvetési szervek által vállalt kötelezettség fedezet hiányában is köti az államot, így a módosítás még átmenetileg sem jelent fedezet nélküli kötelezettségvállalásra vonatkozó lehetőséget. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználása nem annak terhére megvalósuló közvetlen kötelezettségvállalással, hanem előirányzat-átcsoportosítással történik. Ezáltal a törvény szövege a többéves gyakorlathoz fog igazodni akként, hogy a felhasználás keretében a kormány ténylegesen előirányzat-átcsoportosításról dönt – tartalmazza a javaslat indoklása.
A törvény elfogadása esetén a kihirdetését követő napon lép hatályba.
