Eddig az elemzések arról szóltak, hogy egy meglepően jó adat után rosszabbra kell számítani, a bázishatás ugyanis ronthatja a kilátásokat. A tavalyi negyedik negyedévben éves alapon 3,2, negyedéves összevetésben pedig 1 százalékkal nőtt a GDP, ilyen kedvező háromhavi ütemre pedig utoljára 2014 második negyedévében volt példa.
„Az EU-pénzek beáramlásának gyorsuló lehívása – összhangban a ciklus végével – és az év végi kormányzati költekezés megdobta a növekedést a múlt év végén” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank közgazdásza, aki szerint azonban ezek az egyszeri tényezők már nem segítenek. A nettó export kedvező teljesítménye viszont kitarthat, ráadásul a jegybanki programok az idén is támogathatják a növekedést, és a bankok várhatóan 200-250 milliárd forintnyi hitel kihelyezését vállalhatják az MNB-vel kötött kamatcserén keresztül.
Németh, aki 2,3-2,4 százalékos GDP-bővüléssel számol az idén (a kormány 2,5-re számított korábban), úgy látja: akár hatszázalékos reálbér-emelkedés is lehet, az ipari termelés a tavalyi 7,5 százalék után 5 százalékkal bővülhet, beruházási boom pedig nem várható.
Az elemző szerint ugyanakkor 2017-ben ismét három százalék körüli GDP-növekedés várható.
