Az osztrák érvek szerint nem megtérülő technológia használatának támogatásáról van szó, amely „a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet”. Így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító, és ezáltal költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak – áll az osztrák gazdasági minisztérium által kiadott indoklásban.
Ausztria fellép az atomerőművek létesítésének bármilyen fajta támogatásával, valamint a nukleáris energia előállításával szemben – közölte Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter a tárca szerdai közleményében. Mitterlehner az írásos anyagban úgy vélekedik: az atomenergia nem része a fenntartható energiaellátásnak, és nem megtérülő módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Az osztrák álláspont szerint az atomerőmű létesítése nem lehet megtérülő beruházás, amennyiben figyelembe veszik az összes felmerülő biztosítási és biztonsági költséget. Az osztrák vélemény alapján ugyanígy számításba kell venni a keletkező hulladék ideiglenes tárolásának, kezelésének, végleges elhelyezésének és az utólagos eljárásoknak a költségeit is.
Az állásfoglalás hivatkozik a finnországi Olkiluotói és a franciaországi Flamanville-i atomerőmű megvalósításának legújabb tapasztalataira, miszerint akár jelentősen tolódhat az építkezés, és előfordulhat a költségek növekedése is.
Az Európai Bizottság november 23-án indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozná-e a paksi építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon. Az EB hivatalos lapjában január 12-én tette közzé a Paks II. projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálat összefoglalóját. Az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy a következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitásfenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
A magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II. beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybevételére.
A Miniszterelnökség közleményében azt írta: az osztrák állam paksi bővítést kifogásoló álláspontjának benyújtása várható volt, mivel Ausztria „antinukleáris hozzáállása” már a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházás esetében is tetten érhető volt, amikor pert indított a beruházás állami támogatását jóváhagyó bizottsági döntés ellen. Abba az eljárásba a magyar kormányzat is beavatkozik az Európai Bizottság és a brit kormány oldalán – emlékeztettek.
Kiemelték, hogy az osztrák állam ugyanezen szempontok szerint támadja a Paks II. beruházást is, amikor egy esetleges állami támogatás feltételezett hatásait elemzi. Úgy fogalmaztak: „sajnos az osztrák fél nem eléggé tájékozott az esettel kapcsolatosan”, így nem ismerte fel, hogy a Paks II. beruházás esetében ez az érvelés nem alkalmazható, hiszen az állami támogatás meglétét a beruházás pontos részleteit ismerő Európai Bizottság majdnem kétéves egyeztetés során sem azonosította.
A Miniszterelnökség hangsúlyozta: a magyar kormány álláspontja, hogy a Paks II. „nem tartalmaz állami támogatást, szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő beruházás”. Erről a kabinet a bizottságot május 22-én hivatalosan is értesítette. A kormányzat álláspontját a Rothschild bankház által nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a Kormány.hun elérhető – tették hozzá.
Közölték azt is, hogy az Országgyűlés 2009-től kezdve mindegyik parlamenti ciklusban megerősítette, hogy egyetért a jelenlegi atomenergia-termelés részarányának hosszú távú fenntartásával, hiszen így biztosítható a magyar lakosság és ipar számára az olcsó és biztonságos villamosenergia-ellátás.
