Soron kívül tárgyalják a Quaestor-ügyet májusban

Emellett a devizaperesek újabb hullámára is számítanak.

Póta Péter, a törvényszék szóvivője elmondta: soron kívül tárgyalják a Quaestor-ügyet. Jelenleg a tárgyalás előkészítése zajlik, ennek keretében már döntöttek három vádlott kényszerintézkedése ügyében is, de azok egyelőre nem nyilvánosak, mert azokról még maguk az érintettek sem értesültek.

Az ügy rendkívüli terjedelmű. Már a vádirat ismertetése is több napot vehet igénybe, hisz az 1548 oldalas. Azután következik Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetőjének és tíz társának meghallgatása, majd a bizonyítás, amelyben már eddig csak az ügyészség 605 tanú meghallgatását indítványozta.

A vád bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények. A vádirat szerint az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint. A vádirat 5 vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére.

A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma 753 rendbeli, különösen nagy kárt okozó csalás és különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztások. Tarsoly valamennyi vádpontban érintett, felbujtóként.

Az egyik vádpont szerint a Quaestor Zrt. sérelmére mintegy 46,5 milliárd forintot sikkasztottak el, mintegy 3,3 milliárd forint összegben nem létező állampapírokat értékesítettek, és ezzel csalást valósítottak meg, mintegy 20 milliárd forinttal rövidítették meg a befektetőket oly módon, hogy elhallgatták előlük a cég fizetésképtelenségét. Az ügyészség csupán az 50 millió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére emelt vádat csalás miatt, az ügy sértettjeinek száma azonban összesen csaknem 32 ezer.

Szintén a vádpontok között szerepel, hogy 6 milliárd forint összegben fiktív kötvényeket értékesítettek, illetve, hogy mintegy 1,2 milliárd forint készpénzt Tarsoly Csaba a saját céljaira sikkasztott el. (Ezzel a vádponttal kapcsolatban fogalmazott Ibolya Tibor fővárosi főügyész egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatóján úgy: „Ezt úgy értsék, ahogy mondom: táska, készpénz, belerak, elmegy”.)

Póta Péter pénteken az ügy terjedelmét érzékeltetve ismertette: 2018 kötetben 132 ezer oldalt tesz ki a nyomozati anyag, amelynek része még 104 CD/DVD-lemez és egy 5 terabyte kapacitású külső winchester is.

A szóvivő elmondta, hogy a Quaestor Zrt. ellen folyamatban van felszámolási eljárás és több más polgári peres eljárás is a Fővárosi Törvényszéken.

A Magyar Nemzeti Bank által kezdeményezett, és a cégközlönyben 2015. április 22-én közzétett felszámolási eljárás kapcsán Póta Péter arra hívta fel a figyelmet: a hitelezői igényeket a felszámolónál, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-nél, nem pedig a bíróságon kell bejelenteni. A felszámolóhoz eddig hozzávetőlegesen 26 ezer igénybejelentés érkezett. Túlnyomó többségük tulajdoni igény – értékpapír kiadása iránti követelés – volt. A Quaestor Zrt. a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagja volt, ezért a Beva folytatja le a kártalanítási eljárást a tőkepiaci törvény alapján. Azok a károsultak, akikre a Beva kártalanítása nem terjed ki, az úgynevezett Quaestor-törvény alapján válhatnak jogosulttá a kártalanításra.

Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék munkatársa a sajtótájékoztatón elmondta: 2016-ban várhatóan újból rendkívüli kihívást jelentenek majd a devizahiteles ügyek. Több ügyfajtában összességében több mint 15 ezer eljárásra számítanak.

A törvényszék munkatársa leszögezte: a perindításnak semmilyen hatása nincsen a törlesztőrészletek fizetésének kötelezettségére. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy amíg a per tart, a végrehajtás szünetel.

A szakember kitért arra is, hogy főszabályként az árfolyamkockázatot nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha pedig egy perben tőkepiaci szakértő bevonása válik szükségessé, akkor annak nagyon magas költségvonzatai lehetnek.

Akárhogy is fejeződik be egy per, aki ténylegesen felvett hitelt, annak fizetési kötelezettsége nem fog „eltűnni” – jegyezte meg Madarasi Anna.