A vidék az idei év legnagyobb nyertese az európai uniós pénzosztás terén – derül ki a Miniszterelnökségtől kapott adatok alapján. Ezekből ugyanis egyértelművé válik, hogy két csatornán keresztül, azaz ágazati és területi alapon összesen 564 milliárd forintnyi EU-s forrást használhatnak fel a felzárkóztatandó régiók. Ebből 288 milliárdot tesz ki a vidékfejlesztés, 276-ot a regionális beruházások, a kettő együtt több mint a negyede a kancelláriaminisztérium által közölt, éves kifizetési célban meghatározott 2048 milliárd forintnak.
A visegrádi országok sajátossága a túlzott centralizáció, de mivel Szlovákiában csak feleannyian élnek, mint hazánkban, Lengyelország lakossága pedig közel négyszerese, az uniós szakértők rendszerint Magyarország és a szintén tízmilliós Csehország között szoktak párhuzamot vonni. Budapest és Prága ugyanis részben a vidék rovására vált gazdasági, kereskedelmi központtá. Ezáltal a központi régió az uniós átlag fejlettségének 90 százalékát meghaladó szinten áll, így a fejlesztések legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitással valósulhatnak meg a 2014–2020-as ciklus során. A magyar fővárosra és környékére vonatkozó beruházásoknak a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) szab irányt, a 927 millió eurós programból 464 milliót finanszírozhat az Európai Unió.
A kormányzati kommunikáció azt sugallja, hogy oldódhat az ország centralizáltsága, több nagyberuházást Budapest helyett inkább vidéken valósítanának meg, ezzel megerősítve egy-egy fellegvárat. A többi hat régióra továbbra is a felzárkóztatandó besorolás vonatkozik, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld, illetve Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl a terület- és településfejlesztési operatív program 3,97 milliárd eurós keretére pályázhat. Ezekben a régiókban városi rehabilitációs programokon keresztül javulhat a hátrányos területeken élők életminősége, turisztikai beruházások valósulhatnak meg, ami növelheti az idegenforgalmat. Emellett egészségügyi szolgáltatások javítását és bölcsődei helyek létesítését is támogatja Brüsszel.
A területfejlesztés egyik bástyája az ipari parkok, iparterületek fejlesztésére elkülönített 47 milliárd forint. Tizennyolc megyéből várja a pályázatokat a kormány Bács-Kiskuntól Zaláig, a felhívásra helyi önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vállalkozások, illetve önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok is jelentkezhetnek. A célkitűzést a kormány már az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodásban megfogalmazta: ösztönözni kell a vállalkozások munkahelyteremtő képességét, illetve biztosítani a helyi gazdaság működését segítő térségi feltételeket. Ez a kettő vezethet a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulásához.
Ha megfelelők a beadványok, akár háromszáz-négyszáz helyre is történhet kifizetés. A nyertes projektgazda a megítélt támogatás felét, legfeljebb egymilliárd forintot rögtön előlegként felvehet. Joggal bízhatnak a támogatásban azok, akik tudományos-technológiai parkban gondolkodnak, illetve barna- vagy zöldmezős beruházást valósítanának meg. Ez esetben az európai uniós támogatást gázra, vízre, csatornára, útra, iparvágányra, parkolóra, elektromos vezetékrendszerre, energia-hálózatra, távközlési és kommunikációs hálózatra és hulladékkezelő létesítményekre is lehet fordítani. Deklarált cél a technológiai szektorok megerősítése, illetve az innovatív megoldások nagyobb arányú megjelenítése, de a hagyományos iparágak ereje sem csökken az EU-s források hatására.
A harmadik Orbán-kormány már 2014-ben Európa harmadik legiparosodottabb országában kezdte meg működését, a miniszterelnök szerint azonban a németeket és a cseheket is meg kell előznünk a tekintetben, hogy a GDP mekkora hányadát teszi ki az ipar. Szakértők úgy látják, ez a törekvés a kecskeméti Mercedes-gyárral kapott lábra, s főleg járműipari beruházások révén azóta is folyamatosan nő a feldolgozóipar. Érdeklődésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette: a fejlesztési politika kéz a kézben jár a nemzeti újraiparosítás stratégiájával, amelyben kiemelt célterületként jelölték meg a magas hozzáadott értékű iparágakat. Ez utóbbiak a jármű- és gépipar, az elektronika, az infokommunikáció, a logisztika, az élelmiszer- és az egészségipar.
Az agráriumba idén uniós támogatás formájában 288 milliárd forint áramlik, s a kormány láthatóan kitart a kisebb családi gazdaságok mellett. Ez nem véletlen, hiszen megfogalmazta a kabinet, hogy meg kell változtatni a birtokszerkezetet: a kis- és középbirtokok 80 százalékos többsége a cél a nagybirtokok 20 százalékával szemben. Ez az arányeltolódás arra utal, hogy a gazdasági optimumnál fontosabb tényező az agrárágazat szociális-társadalmi vetülete. A hatékonyságnövelés kulcsa éppen a nagybirtokok túlsúlya lenne, a kisebb gazdaságokra épülő szerkezet viszont több családnak biztosít kereseti lehetőséget.
