Bőven van miből iparosítani

Regionális fejlesztések: uniós pénzből zárkózik fel a vidék Magyarországa.

A területfejlesztés egyik bástyája az ipari parkok, iparterületek fejlesztésére elkülönített 47 milliárd forint. Tizennyolc megyéből várja a pályázatokat a kormány Bács-Kiskuntól Zaláig, a felhívásra helyi önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vállalkozások, illetve önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságok is jelentkezhetnek. A célkitűzést a kormány már az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodásban megfogalmazta: ösztönözni kell a vállalkozások munkahelyteremtő képességét, illetve biztosítani a helyi gazdaság működését segítő térségi feltételeket. Ez a kettő vezethet a kis- és középvállalkozások versenyképességének javulásához.

Ha megfelelők a beadványok, akár háromszáz-négyszáz helyre is történhet kifizetés. A nyertes projektgazda a megítélt támogatás felét, legfeljebb egymilliárd forintot rögtön előlegként felvehet. Joggal bízhatnak a támogatásban azok, akik tudományos-technológiai parkban gondolkodnak, illetve barna- vagy zöldmezős beruházást valósítanának meg. Ez esetben az európai uniós támogatást gázra, vízre, csatornára, útra, iparvágányra, parkolóra, elektromos vezetékrendszerre, energia-hálózatra, távközlési és kommunikációs hálózatra és hulladékkezelő létesítményekre is lehet fordítani. Deklarált cél a technológiai szektorok megerősítése, illetve az innovatív megoldások nagyobb arányú megjelenítése, de a hagyományos iparágak ereje sem csökken az EU-s források hatására.

A harmadik Orbán-kormány már 2014-ben Európa harmadik legiparosodottabb országában kezdte meg működését, a miniszterelnök szerint azonban a németeket és a cseheket is meg kell előznünk a tekintetben, hogy a GDP mekkora hányadát teszi ki az ipar. Szakértők úgy látják, ez a törekvés a kecskeméti Mercedes-gyárral kapott lábra, s főleg járműipari beruházások révén azóta is folyamatosan nő a feldolgozóipar. Érdeklődésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette: a fejlesztési politika kéz a kézben jár a nemzeti újraiparosítás stratégiájával, amelyben kiemelt célterületként jelölték meg a magas hozzáadott értékű iparágakat. Ez utóbbiak a jármű- és gépipar, az elektronika, az infokommunikáció, a logisztika, az élelmiszer- és az egészségipar.

Az agráriumba idén uniós támogatás formájában 288 milliárd forint áramlik, s a kormány láthatóan kitart a kisebb családi gazdaságok mellett. Ez nem véletlen, hiszen megfogalmazta a kabinet, hogy meg kell változtatni a birtokszerkezetet: a kis- és középbirtokok 80 százalékos többsége a cél a nagybirtokok 20 százalékával szemben. Ez az arányeltolódás arra utal, hogy a gazdasági optimumnál fontosabb tényező az agrárágazat szociális-társadalmi vetülete. A hatékonyságnövelés kulcsa éppen a nagybirtokok túlsúlya lenne, a kisebb gazdaságokra épülő szerkezet viszont több családnak biztosít kereseti lehetőséget.