Vélelmezni lehet az áfacsalást, bizonyítani azonban nagyon nehéz. De nem is az adóval való trükközés jelenti a legnagyobb gondot a gyanús étolajok kapcsán, hanem az élelmiszer-biztonsági kockázat – mondta lapunknak Köves András, a kiskunfélegyházi étolajgyártó, az NT Kft. kereskedelmi igazgatója. A szakembert azokról a lapunkban is bemutatott étolajokról kérdeztük, amelyeket egy szakértői csoport talált a hazai boltok polcain, és amelyek a szakemberek vélekedése szerint kapcsolatban lehetnek az áfacsalásokkal. Az érintett termékek Cseh-országban, Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban készültek, és kiskereskedelmi láncok, például a CBA, a Reál és ritkábban a Coop polcain tűntek fel. Ezek a Magyarországon előállított termékeknél 100-200 forinttal olcsóbbak, ezt az árkülönbséget a szakértők szerint csak áfacsalással lehet elérni.
Lapunk múlt hét óta minden termékről és a szakértők által megadott összes üzletről tájékoztatta az adóhatóságot, de még nem érkezett válasz megkeresésünkre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) viszont megígérte, hogy megvizsgálja az étolajokat. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig szigorú ellenőrzéseket helyezett kilátásba. Az egyik leginkább elterjedt gyanús márka a horvát gyártású, cseh forgalmazóval az országba kerülő Tena, amit több nagykereskedőnél online is meg lehet rendelni, nagy tételben már 220 forint plusz áfáért. Ez, mint megírtuk, leginkább azért furcsa, mert a horvátoknál nem terem annyi napraforgó, amennyiből megfelelő minőségű és mennyiségű olajat lehetne gyártani.
– Több mint tíz éve ismerjük ezt a márkát, ahogy a többi termékről és a gyárakról is vannak információink. A legnagyobb gond velük, hogy veszélyesek lehetnek az egészségre, mert a szántóföldtől az asztalig megkövetelt tételes nyomon követés ezeknél a termékeknél nem lehetséges – fejtette ki Köves András. Mint mondta, ha például nem megfelelően tisztítják a növényt, a benzopirén nevű anyag benne maradhat az étolajban. Ez egy olyan aromás szénhidrogén, amely főleg a gépkocsik kipufogógázában található meg. Mivel a legtöbb napraforgó autóutak mellett terem, ezért nagy eséllyel tartalmaznak ilyen anyagot a növények. A szakember elmondása szerint a legtöbb gyanús termék nyers részét Ukrajnában gyártják, ahol sok tábla az utak mellett található. De nem csak az utak mentén kerülhetnek egészségre ártalmas anyagok a napraforgóba, a régi típusú magszárítók alkalmazása során is szennyeződhetnek a magok. A benzopirén az egészségügyi vizsgálatok szerint rákkeltő, genetikai károsodásokat okoz.
– Éppen ezért örülünk a hírnek, hogy a miniszter és a Nébih alapos vizsgálatot ígért. A legnagyobb vesztesei ennek az ügynek ugyanis nem az üzletek, nem is az adóbevételtől eleső állam, hanem a fogyasztó, aki az olcsóbb terméket választja, de veszélynek teszi ki magát – mondta az igazgató.
A húsz éve a szakmában dolgozó Köves András felhívta a figyelmet arra, becslése szerint a piac körülbelül tíz százalékát teszik ki ezek a gyanús termékek. Tavaly ez a szám még öt százalék volt. Kérdésünkre válaszolva elmondta, cége a legnagyobb vásárlóikkal, azaz a multinacionális vállalatokkal csak rendkívül szigorú minőségi feltételekkel köthetett szerződést. A saját márkás termékek gyártását a multik az NT-nél bármikor ellenőrizhetik, mindennek rendben kell lennie, különben szerződést bontanak velük. Ilyen szempontból szerinte a magyarországi multik dicséretet érdemelnek, az utóbbi három évben a polcaikról eltűntek a gyanús termékek.
Hozzátette, nem csak hazánkban, a régió többi országában is komoly problémát okoznak az olajok, Szlovákiában és Csehországban a Magyarországon tapasztalhatónál is rosszabb a helyzet. Hangsúlyozta, az állami szerveknek minden segítséget megadnak, bármikor a rendelkezésükre bocsátják szaktudásukat és laboratóriumukat is. Köves András ugyanakkor a szakma közös fellépését is sürgeti, de jelenleg a magyar érdek-képviseleti csoportok nem egységesek.
