Az étolaj tizedének elcsalják az áfáját

Káros anyagok kerülhetnek az autóutak mentén termesztett napraforgóból az ellenőrizetlen termékekbe.

Vélelmezni lehet az áfacsalást, bizonyítani azonban nagyon nehéz. De nem is az adóval való trükközés jelenti a legnagyobb gondot a gyanús étolajok kapcsán, hanem az élelmiszer-biztonsági kockázat – mondta lapunknak Köves András, a kiskunfélegyházi étolajgyártó, az NT Kft. kereskedelmi igazgatója. A szakembert azokról a lapunkban is bemutatott étolajokról kérdeztük, amelyeket egy szakértői csoport talált a hazai boltok polcain, és amelyek a szakemberek vélekedése szerint kapcsolatban lehetnek az áfacsalásokkal. Az érintett termékek Cseh-országban, Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban készültek, és kiskereskedelmi láncok, például a CBA, a Reál és ritkábban a Coop polcain tűntek fel. Ezek a Magyarországon előállított termékeknél 100-200 forinttal olcsóbbak, ezt az árkülönbséget a szakértők szerint csak áfacsalással lehet elérni.

Lapunk múlt hét óta minden termékről és a szakértők által megadott összes üzletről tájékoztatta az adóhatóságot, de még nem érkezett válasz megkeresésünkre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) viszont megígérte, hogy megvizsgálja az étolajokat. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig szigorú ellenőrzéseket helyezett kilátásba. Az egyik leginkább elterjedt gyanús márka a horvát gyártású, cseh forgalmazóval az országba kerülő Tena, amit több nagykereskedőnél online is meg lehet rendelni, nagy tételben már 220 forint plusz áfáért. Ez, mint megírtuk, leginkább azért furcsa, mert a horvátoknál nem terem annyi napraforgó, amennyiből megfelelő minőségű és mennyiségű olajat lehetne gyártani.

– Több mint tíz éve ismerjük ezt a márkát, ahogy a többi termékről és a gyárakról is vannak információink. A legnagyobb gond velük, hogy veszélyesek lehetnek az egészségre, mert a szántóföldtől az asztalig megkövetelt tételes nyomon követés ezeknél a termékeknél nem lehetséges – fejtette ki Köves András. Mint mondta, ha például nem megfelelően tisztítják a növényt, a benzopirén nevű anyag benne maradhat az étolajban. Ez egy olyan aromás szénhidrogén, amely főleg a gépkocsik kipufogógázában található meg. Mivel a legtöbb napraforgó autóutak mellett terem, ezért nagy eséllyel tartalmaznak ilyen anyagot a növények. A szakember elmondása szerint a legtöbb gyanús termék nyers részét Ukrajnában gyártják, ahol sok tábla az utak mellett található. De nem csak az utak mentén kerülhetnek egészségre ártalmas anyagok a napraforgóba, a régi típusú magszárítók alkalmazása során is szennyeződhetnek a magok. A benzopirén az egészségügyi vizsgálatok szerint rákkeltő, genetikai károsodásokat okoz.

– Éppen ezért örülünk a hírnek, hogy a miniszter és a Nébih alapos vizsgálatot ígért. A legnagyobb vesztesei ennek az ügynek ugyanis nem az üzletek, nem is az adóbevételtől eleső állam, hanem a fogyasztó, aki az olcsóbb terméket választja, de veszélynek teszi ki magát – mondta az igazgató.

A húsz éve a szakmában dolgozó Köves András felhívta a figyelmet arra, becslése szerint a piac körülbelül tíz százalékát teszik ki ezek a gyanús termékek. Tavaly ez a szám még öt százalék volt. Kérdésünkre válaszolva elmondta, cége a legnagyobb vásárlóikkal, azaz a multinacionális vállalatokkal csak rendkívül szigorú minőségi feltételekkel köthetett szerződést. A saját márkás termékek gyártását a multik az NT-nél bármikor ellenőrizhetik, mindennek rendben kell lennie, különben szerződést bontanak velük. Ilyen szempontból szerinte a magyarországi multik dicséretet érdemelnek, az utóbbi három évben a polcaikról eltűntek a gyanús termékek.

Hozzátette, nem csak hazánkban, a régió többi országában is komoly problémát okoznak az olajok, Szlovákiában és Csehországban a Magyarországon tapasztalhatónál is rosszabb a helyzet. Hangsúlyozta, az állami szerveknek minden segítséget megadnak, bármikor a rendelkezésükre bocsátják szaktudásukat és laboratóriumukat is. Köves András ugyanakkor a szakma közös fellépését is sürgeti, de jelenleg a magyar érdek-képviseleti csoportok nem egységesek.