A kamatadó tíz évvel ezelőtti bevezetésekor 20 százalékos közterhet kellett fizetni a megtakarítások kamata és árfolyamnyeresége után. Az adóteher bevezetése – amely később 16, majd az idén 15 százalékosra csökkent – hatalmas felháborodást váltott ki, a statisztikák szerint azonban a lakosság megtakarítási hajlandóságát nem befolyásolta. A fogyasztás a válság előtt csúcsra járt ugyan, 2008 első felében a háztartások pénzügyi vagyona stagnált, azóta viszont a kamatadó ellenére is gyorsan gyarapodik. Jelenleg kétszer akkora, több mint 41 500 milliárd forint a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, mint 2006 közepén volt.
Az állam eleinte nagyon sokat keresett, újabban viszont már egyre kevesebbet nyer a kamatadóval. A bevezetés utáni első év szerény volt, 2007-ben a NAV adatai szerint csupán 46,5 milliárd folyt be ilyen címen. A csúcsévben, 2009-ben viszont kamatadóból csaknem 112,5 milliárd forintot kasszírozott az állam. A csökkenő kamatszintet az állam is megérzi, tavaly már csupán 26,3 milliárd forint jött be kamatadóból, ezt 5,65 milliárd forinttal egészítette ki az az egészségügyi hozzájárulás (eho), amelyet a nem állampapír-jellegű befektetések kamata és árfolyamnyeresége után fizettet be az állam.
Mivel a kamatszint alacsony, az idén sem várható, hogy sokkal magasabb lesz az állam kamatadó-bevétele. A jegybank adatai szerint az első fél évben a háztartások értékpapírszámláin csupán 17,2 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett, ha ezt realizálják, az 3,6 milliárd forintnyi kamatadót és ehót jelent. A lakossági megtakarítási piac átrendeződése is a kamatadó ellen dolgozik. A háztartások friss megtakarításaikat gyakorlatilag csak állampapírba fektetik, amelynél nincs eho. Már több mint 3700 milliárd forintnyi állampapír van a kisbefektetőknél, ezek egy része ráadásul a kamatadó elkerülését szolgáló tartós befektetési számlán van.
