A bíróságon a kötvények ügye

Nem lehet véletlen, hogy minden erővel és jogi furfanggal védi a kormányzat a mesés haszonra szert tevő offshore cégek titkait.

Wiedemann Tamás
2016. 10. 07. 5:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök a letelepedésikötvény-programot dicsérte hétfőn az Országgyűlésben, a kormány tovább titkolja a busás hasznot bezsebelő közvetítőcégek értékesítési adatait. Nem hangzik túl logikusan, hiszen ha Orbán Viktor szerint valóban sikeres konstrukció a kötvényüzlet, és a magyar költségvetés jól jár a programmal, érthetetlen, hogy miért kell eltitkolni a nagyszerű eredményeket. A lapunk által indított adatigénylési per tegnapi, első fordulóján kiderült, hogy az Államadósság-kezelő Központ azért nem adja ki a közvetítőcégek forgalmazási adatait, mert azzal értékpapírtitkot sértene. Az ÁKK jogi képviselője szerint ez azért számít értékpapír- és üzleti titoknak, mert a cégek nem klasszikus forgalmazók ebben a konstrukcióban, hanem ők a tényleges befektetők, hiszen a külföldiek nem, csak a közvetítőcégek vásárolhatják meg az állampapírt. [A pénzes külföldi bevándorló csak egy elismervényt kap a befizetett összegről.]

Lapunk azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek nem saját forrásból jegyzik le a papírt, hanem egyfajta közvetítői szerződésen keresztül, a külföldi befektetők pénzéből vásárolnak államkötvényt. A cégeknek eközben nincsenek versenytársaik, hiszen a jogszabályok szerint egy-egy országra csak egy bizonyos cégnek van forgalmazási engedélye, ezáltal kiüresedik az üzleti titok védelmével kapcsolatos érvrendszer. A tőkepiaci törvény arról is rendelkezik, hogy „az állampapír zártkörű forgalomba hozatala” nem tartozik az értékpapírtitok hatálya alá. A letelepedési kötvény pedig tipikus példája a zártkörű kötvénykibocsátásnak, hiszen csak néhány kiválasztott cég jegyezheti le. A per novemberben folytatódik.

A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. Csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják a kötvényt. Jelenleg öt vállalkozásnak van erre engedélye. A társaságok ügyfelenként 23-28 millió forintot zsebelnek be, amely szokatlanul magas haszonnak számít a kötvénypiacon. Eddig 3917 kötvényt adtak el, családtagokkal együtt 16 ezren szereztek letelepedési engedélyt.

A kormánypártok által favorizált közvetítőcégek tehát mesés, 90–108 milliárd forintos bevételhez jutottak, amelyből 35 milliárd forint közpénznek tekinthető. Jelenleg öt vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. (Lapunk védelmét a perben a Transparency International megbízásából Karsai Dániel ügyvéd látja el.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.