A bíróságon a kötvények ügye

Nem lehet véletlen, hogy minden erővel és jogi furfanggal védi a kormányzat a mesés haszonra szert tevő offshore cégek titkait.

Wiedemann Tamás
2016. 10. 07. 5:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök a letelepedésikötvény-programot dicsérte hétfőn az Országgyűlésben, a kormány tovább titkolja a busás hasznot bezsebelő közvetítőcégek értékesítési adatait. Nem hangzik túl logikusan, hiszen ha Orbán Viktor szerint valóban sikeres konstrukció a kötvényüzlet, és a magyar költségvetés jól jár a programmal, érthetetlen, hogy miért kell eltitkolni a nagyszerű eredményeket. A lapunk által indított adatigénylési per tegnapi, első fordulóján kiderült, hogy az Államadósság-kezelő Központ azért nem adja ki a közvetítőcégek forgalmazási adatait, mert azzal értékpapírtitkot sértene. Az ÁKK jogi képviselője szerint ez azért számít értékpapír- és üzleti titoknak, mert a cégek nem klasszikus forgalmazók ebben a konstrukcióban, hanem ők a tényleges befektetők, hiszen a külföldiek nem, csak a közvetítőcégek vásárolhatják meg az állampapírt. [A pénzes külföldi bevándorló csak egy elismervényt kap a befizetett összegről.]

Lapunk azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek nem saját forrásból jegyzik le a papírt, hanem egyfajta közvetítői szerződésen keresztül, a külföldi befektetők pénzéből vásárolnak államkötvényt. A cégeknek eközben nincsenek versenytársaik, hiszen a jogszabályok szerint egy-egy országra csak egy bizonyos cégnek van forgalmazási engedélye, ezáltal kiüresedik az üzleti titok védelmével kapcsolatos érvrendszer. A tőkepiaci törvény arról is rendelkezik, hogy „az állampapír zártkörű forgalomba hozatala” nem tartozik az értékpapírtitok hatálya alá. A letelepedési kötvény pedig tipikus példája a zártkörű kötvénykibocsátásnak, hiszen csak néhány kiválasztott cég jegyezheti le. A per novemberben folytatódik.

A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. Csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják a kötvényt. Jelenleg öt vállalkozásnak van erre engedélye. A társaságok ügyfelenként 23-28 millió forintot zsebelnek be, amely szokatlanul magas haszonnak számít a kötvénypiacon. Eddig 3917 kötvényt adtak el, családtagokkal együtt 16 ezren szereztek letelepedési engedélyt.

A kormánypártok által favorizált közvetítőcégek tehát mesés, 90–108 milliárd forintos bevételhez jutottak, amelyből 35 milliárd forint közpénznek tekinthető. Jelenleg öt vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. (Lapunk védelmét a perben a Transparency International megbízásából Karsai Dániel ügyvéd látja el.)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.