Béremelés nélkül elvérzik a kereskedelem

Rendezni kell a jövedelmeket és a létszámhiányt, a szabad vasárnapnál többet ér a százszázalékos pótlék.

Nem megoldás az alacsony bérszínvonalra a kormány által tervezett és a munkáltatók által üdvözölt járulékcsökkentés, ezért több mint 10 százalékos béremelésre van szükség 2017. január 1-jével – mondta lapunknak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke. Sáling József a szervezet országos értekezlete után kifejtette: a kereskedelem napjainkban az egyik legsúlyosabb válságát éli mind a munkabéreket, mind pedig az ágazatban foglalkoztatottak létszámát tekintve. Követelik a hazai bérek európai viszonylatú fokozatos felzárkóztatását, ennek érdekében legyen olyan minimálbér Magyarországon, melynek nettó értéke 2018. január 1-jétől eléri a létminimum szintjét, továbbá legyen olyan garantált bérminimum, amely megoldást jelenthet a szakképzett munkaerő hiányára. Ehhez szükséges első lépésként a jövő évi emelés, a járulékcsökkentés ugyanis szerény mértékű, és nem is eredményez automatikus bérnövekedést. A szakszervezet elnöke szerint sokkal fontosabb és hatékonyabb lenne a személyi jövedelemadó csökkentése. Bár a nagyobb cégek 10-12 százalékkal is emeltek az idei évre, országos átlagban az alacsonyabb vidéki jövedelmek miatt csak 7-8 százalékkal nőttek a fizetések a kereskedelemben. Sáling József előrebocsátotta: ha a központi, illetve ágazati bértárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a vállalatok szintjén kell lefolytatniuk a bérvitákat.

A vasárnapi munkavégzés felülvizsgálata kapcsán a KDNP javaslata az, hogy havonta ne egy, hanem két pihenőnap essen mindenképp vasárnapra. A kormány egyelőre elzárkózik ettől a változtatástól. Sáling József rávilágított: még ha ez nem jelent is pluszpihenőnapot, úgy is nehézkes a munkaszervezés, ha diákokkal és közmunkásokkal próbálják feltölteni az állományt. Szerinte a szabad vasárnap akkor igazán hasznos, ha egybefüggne a szombat vagy a hétfő kiadásával. A KASZ akkor lenne elégedett, ha a vasárnapi pótlék nem 50, hanem 100 százalékos lenne. A dolgozók 70-80 százaléka ugyanis bruttó 129 ezer forintos szakmunkás-minimálbért kap, aminek a nettója 85 ezer forint. Ezt leosztva a munkanapok számával érthető: 2 ezer forint pluszpénzért nem szívesen áldozzák fel a vasárnapjukat az emberek.

A tervezett nagypénteki munkaszünettel kapcsolatban Sáling József megállapította: rengeteg gondot okozhat a logisztikában, az árufeltöltésben. Úgy látja, ha már gesztust szeretne gyakorolni a kormány a kereskedelemmel szemben, akkor szenteste napján és szilveszterkor is délben zárjanak be a boltok, ne délután kettőkor.

A kafetériában azzal együtt is megtartaná az idei szintet jövőre a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, hogy megszűnik a közkedvelt Erzsébet-utalvány. Pedig az ágazatban a legtöbb helyen eddig ebben a formában adták a béren kívüli juttatást, igaz, nem többet havi 5-6 ezer forintnál. Kevés helyen fordul elő, hogy ez a tétel meghaladná havonta a 10 ezer forintot. Sáling József szerint a kafetéria megőrzésének valójában nincs technikai akadálya, hiszen 100 ezer forintig készpénzben is kifizethető, de a cégek még nem döntöttek, hogy így adják oda, vagy beépítsék a bérbe.

„Az ágazatban kialakult munkaerőgondok súlyosbodása már az üzletek működőképességét veszélyezteti – húzta alá Sáling József. – A boltokból nemcsak a szakképzett vagy tapasztalt munkaerő hiányzik, hanem sokszor senkit sem tudunk felvenni, mert nincs jelentkező, vagy csak alkalmatlan emberek próbálkoznak. A megmaradó dolgozókra egyre nagyobb teher és nyomás hárul. Sokszor látnak el több munkakört a kollégák, túl sok a kifizetetlen túlóra, a kiadatlan szabadság, kevés a pihenőnap, nincs magánélet, sőt olykor még betegszabadságra is nehéz elmenni” – tette hozzá.