Elbukni látszik a CETA

A CETA aláírása a vallonok ellenállásán hiúsulhat meg. Újra tárgyalni kell.

– Az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény sokkal több veszélyt tartogatott hazánknak, mint amennyi lehetőséget kínált – emelte ki lapunknak az LMP-s Sallai R. Benedek, aki a parlament fenntartható fejlődés bizottságának is az elnöke. A politikus szerint legfeljebb a járműiparban vagy az agrárexportban rúghattunk volna labdába: egyrészt a nagy német és francia autógyárak összeszerelőiként, másrészt mezőgazdasági nyersanyagok exportálásával. Utóbbiról elmondta, csak és kizárólag a nagybirtokosok szerezhettek volna piacot, „például a 77 ezer hektáron szóját termesztő bankár-üzletember Csányi Sándor”. De Sallai szerint a magyar mezőgazdaság alapvető problémája az, hogy jellemzően nyersanyagokat tudunk csak eladni, nem pedig késztermékeket, hiszen nem épült ki az ágazatban a szükséges feldolgozóipar. A hazai cukoripar elvérzett, és a húsfeldolgozás sem lényeges tényező már, az olcsó kanadai hús beáramlása pedig végképp lenullázná ezt a területet. A politikus felidézte: a kanadai sertéshús évtizedeken át hatvan százalékkal olcsóbb volt az uniós átlagnál. Sallai R. Benedek szerint a CETA 75 ezer tonnányi sertés- és 45 ezer tonnányi marhahús be­áramlását tette volna lehetővé az unió területére, ezzel a magyar húsipart biztosan padlóra küldte volna.

Eleve több sebből vérzett a CETA, Magyarország a kérdésben politikailag megosztott volt, de a vétózó belgákon kívül Ausztriának és Szlovéniának is voltak fenntartásai. A német alkotmánybíróság sem volt kibékülve a megállapodással: bár a CETA-ellenes sürgősségi indítványokat elutasította, a német kormánynak feltételeket szabott az aláíráshoz. Az egyezményt idehaza ellenzők egyik fontos érve volt, hogy nem az 508 milliós EU szerez értékes piacot a 35 milliós lakosú Kanadával, hanem fordítva. Az sem titok, hogy Kanada a világ negyedik GMO-termelője, közel 12 millió hektáron állít elő génmódosított repcét, kukoricát, szóját és cukorrépát. Idehaza 107 CETA-ellenes civil szervezet és mintegy hat­ezer magánszemély fordult levélben a döntéshozókhoz. A fenntartható fejlődés bizottsága abbéli aggodalmát fejezte ki, hogy csökkenni fog az élelmiszer-biztonság, romlani fog a munkajogi környezet és a környezetvédelem eddigi szintje.