Nem egyesülhet a londoni és a frankfurti tőzsde

Az Európai Bizottság versenyjogi aggályokra hivatkozva nem engedélyezte a fúziót.

MTI
2017. 03. 29. 11:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A döntés indoklása szerint az egyesüléssel a fix hozamú értékpapírok kereskedelmében „de facto monopólium” jönne létre.

„Az európai gazdaságnak jól működő pénzügyi rendszerre van szüksége” – hangsúlyozta Margrethe Vestager. Rámutatott, hogy ez nemcsak a bankok és más pénzintézetek számára fontos követelmény, hanem az egész gazdaság profitál abból, ha a vállalatok szabad versenynek kitett tőkepiacon tudnak finanszírozási forrásokhoz jutni.

Az egyesülés elutasítása várható volt, miután a londoni tőzsde (LSE) február végén bejelentette, hogy nem teljesíti Brüsszel feltételeit, amelyek „valószínűtlenné tették a fúziót a frankfurti tőzsdével”. Az LSE arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság versenyjogi megfontolásból az MTS fix hozamú értékpapírokat forgalmazó platformban tartott 60 százalékos részesedésének értékesítését szabta meg a két legnagyobb európai értékpapírpiac fúziója engedélyezésének feltételeként. Az LSE szerint Brüsszel követelése eltúlzott volt, az MTS értékesítése nehézségekbe ütközne és hátrányos lenne a tőzsde működésére. A Deutsche Börse akkor közleményben fejezte ki sajnálatát London döntése miatt.

Az LSE és a Deutsche Börse (DB) bő egy éve, még a brexit-referendum előtt jelentette be 29 milliárd euró értékű egyesülési szándékát azért, hogy nagyságrendben jobban fel tudják venni a versenyt az amerikai konkurenciával. Az összevont társaság tervezett székhelye London lett volna, a holding részvényeinek 54,4 százalékát a DB eredeti részvényesei kapták volna meg.

Az LSE és a DB az egyesülés engedélyezésének érdekében korábban már beleegyezett az LSE klíring üzletága, az LCH SA részleges értékesítésébe.

Az LSE és a DB már két alkalommal, 2000-ben és 2005-ben is tett kísérletet az egyesülésre, de mindkét próbálkozás kudarccal végződött.

A harmadik próbálkozás elutasításának az indoklásában az Európai Bizottság nem tett említést a brexitről, de a döntést a brit uniós tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának hivatalos aktusa, a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválása napján hozta nyilvánosságra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.