A 2017 első három hónapjában a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 368 ezer fő volt, 106 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azt jelenti, hogy az aktív korúak (15–64 évesek) foglalkoztatási rátája 67,1 százalék, két százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A 15–24 éves fiatalok közül 299 ezer fő dolgozott, így a foglalkoztatási arány 1,6 százalékponttal, 28,4 százalékra nőtt.
Ez azt is jelenti, hogy 2017 elején tovább csökkent a munkanélküliek száma 66 ezerrel, 207 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent. A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,9 százalékponttal, 10,3 százalékra csökkent, és némileg mérséklődött az arányuk az összes munkanélküli közt.
A foglalkoztatottak közé sorolja a KSH a több mint 111 ezer külföldön dolgozót és több mint 200 ezer olyan embert, aki „magát közfoglalkoztatottnak vallja”. Utóbbi kifejezés értelmezése nem teljesen világos, hiszen valaki vagy közmunkás, vagy nem, mindenesetre a Magyar Nemzet hamarosan rákérdez a dologra a KSH-nál.
A statisztika szerint egyébként mind a külföldön dolgozók, mind a közfoglalkoztatottak száma csökkent néhány ezer fővel egy év alatt, így a foglalkoztatottság növekedése az úgynevezett elsődleges munkaerőpiacon következett be. Ez a KSH adatai szerint nem is kismértékű, hiszen 121 fővel nőtt azok száma, akiknek hazai munkájuk van.
A foglalkoztatás szintje valamennyi régióban emelkedett, de leginkább az Alföldön: 3,6 százalékponttal Észak-Alföldön, illetve 2,4 százalékponttal Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (71,1 százalék), a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (61,9 százalék). A Közép- és Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottság tovább növekedett, igaz, a növekedés mértéke (1,8 és 1,7 százalékpont) elmaradt az átlagtól.
