A magyar gazdaság makroszámai ma már jók, az összkép ugyanakkor sokkal árnyaltabb ennél – tartja számos közgazdász. Ők elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy túl nagy szerep jut az összteljesítményt tekintve néhány ágazatra, ezért bármiféle ezeket érintő negatív hatás azonnal meglátszik az egész magyar gazdaság mutatóin. Hogy ez mennyire így van, azt jól érzékeltetik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss ipari termelési adatai. A KSH második gyorsbecslése szerint ugyanis idén júliusban a hazai ipar teljesítménye 4,2 százalékkal múlta alul a májusit, és ez még akkor is jelentős visszaesés, ha tavaly júliushoz képest még mindig 0,2 százalékkal emelkedett a termelés. A zuhanás okát egyértelműen abban látják a szakértők, hogy kisebb sebességi fokozatra kapcsoltak a magyarországi autógyárak, és ez az egész ipar teljesítményére rányomta a bélyegét. A júliusi magyar visszaesés a második legnagyobb mértékű volt az Európai Unióban. A szintén erős autóiparral rendelkező Csehország produkálta a legnagyobb, tízszázalékos mínuszt. Az autógyártásban ugyancsak erős Szlovákia 3,3 százalékos visszaesést produkált júliusban a májusi mutatóhoz képest.
Lapunk megszólította a friss adatok kapcsán Csath Magdolna közgazdászt. Szerinte rossz hír, hogy nemcsak a termelésben, de a rendelésállományban is visszaesés látható, ami mögött a szezonális hatások mellett a dízelüzemű járművek iránti kereslet csökkenése is megmutatkozik. Csath Magdolna fontos eredménynek nevezte ugyanakkor, hogy az informatika, az elektronika, illetve az élelmiszeripar teljesítménye növekedni tudott. – Ez azt mutatja, hogy ezeket a területeket érdemes lenne megerősíteni, és ezzel csökkenteni a járműgyártástól való függőségünket – jelentette ki.
Szintén az autóipar szerepét emelte ki kommentárjában a K&H Bank vezető elemzője. Németh Dávid szavai szerint a gyenge eredmény egyértelműen a járműgyártásban bekövetkezett visszaesésnek köszönhető, ám az összkép szerinte is vegyes: vannak jól teljesítő alágazatok, de a rendelésállomány egyelőre kedvezőtlenül alakul. – Az autóiparban nyáron szoktak lenni a szabadságolások, ezért fontos kérdés, hogy az ágazat augusztusi teljesítménye milyen lesz. Ezek ismeretében lehet majd csak megmondani, hogy tartós vagy átmeneti lassulásról van-e szó. Több alágazat viszont jól szerepelt, a gépgyártás, a gumigyártás és az elektronikai termékek gyártása nőtt a júliusi adatok szerint – hangsúlyozta az elemző, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az ipar összesített rendelésállománya csökkent, mégpedig éves szinten 2,9 százalékkal, ami a jövőbeli teljesítményt is kedvezőtlenül érintheti. Németh Dávid szerint az ipari teljesítmény az év második felében valamelyest javulhat, és 2017 egészében 4 és 5 százalék közötti bővülésre lehet számítani.
A KSH tegnapi gyorsjelentése szerint az év első hét hónapjában a termelés 4,8 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A vizsgált időszakban a feldolgozóipari termelés 28 százalékát adó járműgyártásban a kibocsátás 7,9 százalékkal elmaradt a tavaly júliusitól. A járműipar mellett a vegyipar termelése 7,7, a gyógyszeriparé 5,9 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi teljesítményt. A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ugyanakkor 4,9 százalékkal nőtt.
Kampánytéma a dízelbotrány
A német autógyáraknak jóvá kell tenniük azt a hatalmas kárt, amelyet a dízelbotránnyal a Made in Germany imázsnak okoztak – fejtette ki a német választásokat megelőző kampányban több alkalommal is Angela Merkel. A kancellár szerint – mint arra a Portfólió.hu cikke felhívja a figyelmet – az iparág szereplőinek nagyobb összegeket kellene fordítania kutatásra-fejlesztésre, az elektromos autózás elterjesztésére, hogy ezzel is segítsék a vásárlók bizalmának visszaállítását.
