Várhatóan nem sikerül teljes egészében learatni a tervezett balatoni nádmennyiséget, mert az enyhe időjárás miatt nem valószínű, hogy befagy a tó – közölte Csonki István, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-vel.
Míg a korábbi években a tómedret kezelő vízügyi igazgatóság évi mintegy 3 millió forintot fordíthatott nádaratására, idén egy közfoglalkoztatási mintaprojektben 7,8 millió forint jut a feladat elvégzésére.
Csonki István beszámolója szerint a kézi vágáshoz szükséges eszközök beszerzése megtörtént, az aratásra szánt parti területek azonban a magas vízszint miatt és a fagy hiányában csak részben közelíthetők meg, ezért a tervezett ütemhez képest lassabban halad az aratás. Sokat segítene, ha az időjárás hidegebbre fordulna, de erre a rövid- és középtávú előrejelzések alapján nincs sok esély.
A Balaton 235 kilométeres partvonalán körülbelül 1200 hektárnyi, a Balaton védelme miatt stratégiai fontosságú nádas található, amelynek egyharmadát természetvédelmi célokból érintetlenül hagyják. A szakemberek szerint a többit vágásforgó rendszerben lenne célszerű aratni úgy, hogy 3-4 évente minden nádas megújulhasson. Az évente levágandó terület körülbelül 270 hektár lenne, de a beépítettség miatt sok helyen nem megoldható a nagyüzemi, gépesített vágás.
Két éve 115 hektárról, tavaly, amikor a Balaton hosszan tartó befagyása kedvezett a munkának, 132 hektárról sikerült a növényt learatni. Az elmúlt évben vízminőség-védelmi nádaratást 47,4 hektáron végeztek, tisztító nádvágásra 70 hektárnyi területen adott ki engedélyt a vízügy a kérelmező önkormányzatok, magánszemélyek és horgász egyesületek számára. Haszonnád aratás mintegy 14 hektáron történt – mondta a vízügyi igazgató.
Emlékeztetett arra, hogy a vízügynek tavaly még nem voltak eszközei az aratáshoz, így azt vállalkozókkal végeztette el. A mintaprojektben egy közfoglalkoztatási brigád, 5 ember végzi idén a nádaratást. A gépbeszerzésnek köszönhetően az igazgatóság maga szeretné a feladatot ellátni az elkövetkező években – tette hozzá.
