Átrendeződhet a lakáshitelpiac

Piaci szakértők szerint számos kedvező változást hozhat a lakáshitelezésben a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában szereplő több intézkedés. A hitelkiváltások felgyorsítása és ösztönzése elősegítheti a biztonságot és a fix kamatozású lakáshitelek térnyerését, emellett a fogyasztóbarát lakáshitelek palettája is szélesebbé válhat. A javasolt intézkedések között szerepel még egyebek mellett a lakáshitelek közjegyzői díjának csökkentése, továbbá automatizálnák a földhivatali információkat.

Az egyszerűbb és gyorsabb internetes ügyintézés kiválthatná a bankfiókban való várakozást Fotó: Kurucz Árpád

Az MNB szerdán közzétett versenyképességi programjában megállapítja, hogy a háztartásokat tekintve kockázatot jelenthet, ha – a 2008-as válságot megelőző időszakhoz hasonlóan – az újonnan felvett hitelek is koncentráltan jelennek meg, ha az eladósodás túlzott a jövedelem arányában, vagy ha olyan kockázatok kapcsolódnak a hitelfelvételhez, amelyek viselésére a háztartások nincsenek felkészülve. Az eladósodás túlzott mértékét hivatottak megelőzni az MNB által bevezetett adósságfék szabályok.

Az ügyfelek kamatkockázatának csökkentése érdekében a jegybank egyrészt már bevezette a standardizált, összehasonlítható feltételek és legalább ötéves kamatrögzítés mellett elérhető Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékminősítést, másrészt ösztönzi a hosszabb kamatfixálásban való eladósodást a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató kamatkockázat szerinti differenciálásával is.

A lakáshitelt felvevő jövőbeli ügyfelek jelentős része a mai fiatalok közül kerül ki, akiknek viszont – az MNB felmérése alapján – több mint négyötöde semmilyen pénzügyi oktatásban vagy képzésben sem részesült eddigi élete során, így egy általános edukációs programra lenne szükség – emeli ki a jegybank.

Az élénk banki verseny kialakulását ugyanakkor gátolja a hitelkiváltás és a bankszámlaváltás folyamatát kísérő adminisztratív terhek és a költségek magas mértéke – áll az összefoglalóban. További problémát jelent, hogy a Központi Hitelregiszter (KHR) jelenlegi hozzájáruláshoz kötött működési modellje nem támogatja teljes hatékonysággal a hitelbírálati folyamatokat.

A hitelezők a KHR-ből szereznek információt a hitelbírálat során a már hitellel rendelkező nemteljesítő adósok késedelmeiről, míg a rendben törlesztők esetén az ügyfelek jóváhagyása szükséges ehhez. Így jelenleg a pozitív hiteltörténeti adatok átadásának megtagadásából fakadó kockázati költségeket a jó adósok fizetik meg, ami egyszerre eredményez magasabb kamatokat és magasabb nem teljesítési rátát is. A kialakult helyzeten változtatna az MNB azon javaslata is, amelynek nyomán biztosítanák a hitelintézetek számára, hogy elektronikusan lekérdezhessék az adóhatóságnál a keresetkimutatásokat.

A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek további elterjedése szintén pozitív hatással lehet az adminisztratív terhek és díjak csökkenésére. Ahogyan az is, ha a bankok automatikusan hozzáférhetnének a teljesítő adósok hiteltörténetéhez – fogalmaz az MNB –, összességében pedig az átlagosan felszámított kamatfelárak és így az elérhető hitelkamatok mérséklődését is elősegíthetné. Mindemellett az adósságfék szabályok hatékonyságát is javíthatná a pozitív hiteladatok kötelező átadhatósága.

Az MNB további javaslatai között szerepel még az egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés és aláírás bevezetése, az ügyfélkapu rendszer és az e-személyi igazolványok online pénzügyi szolgáltatások igénybevételére való használatának elterjesztése, a lakáshitelekhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkentése, a földhivatali információk (TakarNet) automatizálása a folyamatos elérhetőség biztosítása mellett, valamint egy központi értékbecslő adatbázis létrehozása.