Véleménye szerint a jelentős magyar iparági szereplők kialakulását támogathatják az ázsiai piacok megrendelései, importigényüket kihasználva külföldi termelői infrastruktúrák felvásárlása nélkül is jelentős bővülés érhető el. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kedvező kiindulási alapnak nevezte, hogy a magyar mezőgazdaság növekedési pályára állt, lemaradása csökkent, kibocsátása 2010 óta 1800 milliárd forintról 2700 milliárd forintra nőtt, a belföldi fogyasztáson belül bővült a magyar élelmiszerek aránya.
Sürgette ugyanakkor a további fejlődés érdekében a mezőgazdasági struktúra átalakítását, a családi gazdaságok szerepének felülvizsgálatát, és 1 millió hektárnyi területet lefedő öntözési rendszer kiépítését a következő 20 évben. A fejlesztéseknek a környezet mellett a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot is figyelembe kell venniük – hangsúlyozta. Detre Miklós, a Magyar Államkincstár igazgatója közölte, hogy az uniós agrártámogatások változásaira ügyfélbarát megoldásokkal és hatékony tájékoztatással készítik föl a termelőket. Terveik szerint a pályázókat mobil alkalmazáson keresztül láthatják el hírekkel, határidős felhívásokkal, tájékoztató anyagokkal, amely alkalmas lehet a fejlesztéstámogatási kalkulációk kezelésére és pályázói adatok befogadására is.
Az államkincstár mint kifizető ügynökség az egyre bonyolultabb uniós eljárásokat minél egyszerűbben szeretné elérhetővé tenni az érintettek számára, az egységes kérelmekben pedig minél nagyobb előleg kifizetésére és a lehető leggyorsabb végkifizetésre törekszik – tette hozzá.
Az idén több a bejelentett aszálykár
Eddig közel 550 aszálykárt jelentettek be, mintegy 24 ezer hektár területre a termelők, míg az elmúlt év hasonló időszakáig aszálykárra csupán egy kárbejelentés érkezett 41 hektárra – közölte az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön az MTI-vel. Az AM közleménye szerint az aszálykár-bejelentéssel leginkább érintett megyék az Alföldön találhatók: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 150 kárbejelentést tettek 9500 hektárra, Csongrádban 200-at 6700 hektárra, Békésben 120-at 3200 hektárra.
A kárbejelentések elsősorban az őszi vetésű szántóföldi növényeket érintik, a legnagyobb kár az őszi káposztarepcét érte, 1100 kárbejelentés 11 ezer hektárra, ezt követi az őszi búza 710 kárbejelentéssel 7500 hektárra, majd az őszi árpa 200 kárbejelentéssel 1400 hektárra.
A kárenyhítési rendszer szabályai szerint a károsodást, annak észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell bejelenteni a Magyar Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben. Ha a termelő a kárbejelentést az Egységes kérelem elektronikus felülete nyitva állásának időszakában nyújtja be, akkor az ügyfélazonosítóval rendelkező károsultnak először az egységes kérelmet kell benyújtania és csak azt követően tehető meg a kárbejelentés – tették hozzá.
Az AM ismertette: ha a bejelentett aszálykárokat a területileg illetékes kormányhivatal is visszaigazolja, akkor a 2019. kárenyhítési év végén vehető igénybe a kárenyhítő juttatás, amennyiben a további támogatási feltételek is teljesülnek.
Feltétel a termelő tagsága a kárenyhítési rendszerben, a károsodott növénynél legalább 30 százalékos hozamcsökkenés (terméskiesése) és 15 százalékos hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés), valamint a kárenyhítési hozzájárulás szeptember 15-ig történő megfizetése is. Az aszályhelyzetről az agrárminiszternek október 31-ig közleményt kell kiadnia az adott térségre vonatkozóan, a károsultnak pedig november 30-ig be kell nyújtania a kárenyhítő juttatás iránti igényét.
A 2019. kárenyhítési évi tagság az április 9-én nyíló Egységes kérelem elektronikus felületen megadott terület- és növényadatok alapján dől el, vagy a felületen megtett nyilatkozattal hároméves időtartamra önkéntesen is a rendszer tagjává lehet válni – közölte az agrártárca.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!