Magánemberek és kisebb-nagyobb cégek, baráti közösségek, egyesületek és klubok sora csatlakozott az elmúlt években a túraszervezők mind népesebb táborához. Sokan a maguk szórakoztatására kezdték, majd érzékelve a piaci rést, jó (ütem)érzékkel vágtak bele a – mind nagyobb – üzletbe, amelyben egyre sikeresebbek. Másoknál a túraszervezés inkább megmaradt szenvedélynek, amit ugyanakkor másokkal is szívesen megosztanak. És persze vannak átfedések is a két nagy halmaz között.
Tarsoly Péter, a Velenceihegységtúra.hu oldal üzemeltetője is ez utóbbiak közé tartozik, ő 2015 óta vezet ökotúrákat a Velencei-hegységben, a Vértesben és a Keleti-Bakonyban különféle távokon és nehézségi szinteken. A legnagyobb közösségi portálon is meghirdetett eseményein a részvételi díj mindössze ezer forint, e csekély összegért viszont nemcsak egy szimpla túravezetést, hanem rengeteg élményt és ismeretet is kap az ember, Péter ugyanis több mint túravezető; barlangkutató, a természettudományok doktora, földmérő mérnök és térinformatikus, de legfőképpen szenvedélyes természetbúvár és – a blogja alapján minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy – a természet szerelmese.
Járt utat a járatlanért mindig hagyj el! – ez nemcsak a szlogenje, de az életfilozófiája is, és meggyőződése, hogy a természetet járva nemcsak nézni, hanem látni is kell. Ő ezért mindent meg is tesz: túráin a hegységek geológiájáról, az ott található kis barlangokról, az izgalmas sziklaformák, az élővilág látható és láthatatlan csodáiról, a flóráról és a faunáról is számtalan érdekességet megoszt a résztvevőkkel. Sőt, ha arra van szükség, történelmi, kultúrtörténeti, gazdasági-politikai hátteret ad például azzal kapcsolatban, hogy az amúgy a délkeleti Kárpátokban őshonos, magashegyvidéki klímát és meszes talajt kedvelő feketefenyő az ötvenes évek lehetetlent nem ismerő és a természeti törvényekkel is dacoló, az erdőgazdálkodást sem kímélő ideológiájának köszönhetően került a Velencei-hegységbe, annak is a szubmediterrán éghajlatú, mész nélküli talajára, hogy hetven év elteltével az általuk alkotott és immáron csupa beteg, a szél által girbegurbává formált erdők úgy nézzenek ki, mintha boszorkányok laknák őket.