2018-ban 13 százalékkal több tranzakcióval két százalékkal kevesebb termőföld cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedése immár bő évtizedes távlatban töretlen, így a tavalyi kilencszázalékos drágulás – a 2017. évi 1,199 millió forintról hektáronként 1,312 millióra – alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld ára 2018-ra összességében már átlagosan két és félszeresére emelkedett – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld értéktérképből.
A legjobban, 28 százalékkal Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyékben is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Egyedül Nógrádban láttunk négyszázalékos termőföldár-csökkenést. – A legdrágább megye tavaly ismét Békés lett, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, s még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépi át a másfél milliós szintet – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
A piaci folyamatokon jól látszik, hogy a birtokaprózódás szabályozás nélkül vészesen zajlik tovább, s a jövőben nem várható olyan koncentrált állami kínálat, mint 2016-ban. Ugyanakkor a hazai termőföldforgalmat továbbra is lassítja a következő uniós költségvetési ciklus agrártámogatásra vonatkozó bizonytalansága – véli Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatóhelyettese.
