Minden harmadik budapesti vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd, ráadásul minél nagyobb egy cég, annál komolyabb gondot jelent a szakképzett munkaerő megtalálása. Míg a mikrovállalkozások ötöde, addig a kisvállalkozások fele, a közepesek kétharmada, a 250 főnél többet foglalkoztatóknak pedig már a háromnegyede küzd ezzel a problémával. Mindez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) megbízásából a közelmúltban készített kutatásból derül ki, amelyet a kamara juttatott el lapunknak.
Az ezerfős mintán végzett felmérés során ágazatokra lebontva kérdezték meg a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok vezetőit, döntéshozóit. A kutatás eredményei szerint a legnagyobb kihívást a budapesti cégeknek az jelenti, hogy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, akkor alulképzett, rossz munkamorállal, ellenben magas fizetési elvárásokkal érkezik.
A szakemberhiány leginkább az ipar, az építőipar és a kereskedelem területén működő cégeknek jelent problémát. Hiányszakmának számít Budapesten többek között a burkoló, az ács, a villanyszerelő, a festő és a hegesztő. A kereskedelemben nem találni elegendő számú szakképzett eladót, pénztárost, a vendéglátóiparban pedig cukrászt, felszolgálót.
A cégek több mint kétharmada elégedetlen a képzésekkel mind a hatékonyságát, mind a jelentkezők szakképzettségét tekintve. Mindez különösen a felnőttképzés és -oktatás esetében igaz. A megkérdezetteknek csak a 32 százaléka érzi jónak a felnőttképzést, pedig a vállalkozások szakembereinek közel fele ebben a képzéstípusban végzett. A kutatásból az is kiderül, hogy bár kevésnek tartják a képzésre fordítható időt, mégis a megkérdezettek több mint fele támogatja cégük dolgozóinak továbbképzését. Ám 59 százalékuk átlagosan csak fél évet tudna erre szánni.

Fotó: Havran Zoltá
A vállalkozások különösen a gyakorlati tapasztalatot hiányolják a jelentkezőktől, ugyanakkor 81 százalékuk semmilyen gyakorlati képzésbe nem kapcsolódna be, 73 százalék pedig tanulót sem fogadna. Mindezt azzal indokolja a többség, hogy a cégüket egyáltalán nem tartják alkalmasnak a szakképzésre. Ugyanakkor a több gyakornok befogadására is alkalmas nagyobb cégek láthatóan nyitottabbak, ötven százalékuk részt venne a gyakorlati képzésben.