A Nemzeti Versenyképességi Tanács e célból kidolgozta, a magyar kormány 2018 novemberében pedig elfogadta a „Program a versenyképesebb Magyarországért” címet viselő javaslatcsomagot, amely hat fő területen, az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet működését illetően tesz javaslatot konkrét lépésekre a versenyképesség átfogó javítása érdekében – emlékeztet a PM.
Az idei és az elkövetkező évek legfontosabb gazdaságpolitikai célja az, hogy – az eddigi eredményekre építve – tovább javuljon a magyar gazdaság versenyképessége és a vállalkozások termelékenysége. A növekedési ütem fenntartását segíti – és emellett kedvezően befolyásolja a társadalompolitikai folyamatokat – a kormány által kidolgozott Gazdaságvédelmi Akcióterv és a Családvédelmi Akcióterv végrehajtása is.
A PM kommentárja felidézi, hogy a WEF ranglistán elért előrelépés egyebek mellett a magyar gazdaságpolitika jobb vállalati megítélésének, a makrogazdasági stabilitásnak, a javuló munkaerőpiaci folyamatoknak és infrastruktúrának köszönhető a jelentés szerint.
Magyarország abszolút teljesítménye, azaz a Global Competitiveness Indexe 0,8 ponttal javult, ami a legkedvezőbb változás a visegrádi országok között. A WEF által vizsgált 12 fő versenyképességi tényező közül 8 területen javult Magyarország versenyképessége az elmúlt évhez képest. A 12 fő tényező közül Magyarország az infrastruktúra (27. hely), az innovációs képességek (41. hely) és a makrogazdasági stabilitás (43. hely) területén szerepel a legjobban a rangsorban.
Magyarország előrébb lépett a World Economic Forum versenyképességi rangsorában
Magyarország a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb tagállama, a globális listán az idén egy helyet lépett előre, így a 47. lett. Tavalyi pontszámához képest 0,8 pontot javított az ország, elsősorban az IKT (információs és kommunikációs technológiák) adaptáció területén. Javulás volt az infrastrukturális ellátottságban is, elsősorban az úthálózat sűrűsége bővült, és javult a közműellátottság is.
