Továbbra is igen magas a gazdasági növekedés, ráadásul a gazdaság szerkezete is egyre kiegyensúlyozottabb. Ugyanakkor a külgazdasági egyensúly is fennmaradt, sőt jelentős exporttöbblet keletkezett. Többek között ezeket a megállapításokat tartalmazzák a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által tegnap megjelentetett, a harmadik negyedéves bruttó hazai terméket (GDP), a külkereskedelmet és a bérek alakulását bemutató jelentések.
A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben az előző év hasonló időszakához viszonyítva a nyers adatok alapján öt százalék, szezonális és naptárhatásokkal kiigazítva 4,8 százalék lett. A magas növekedés kifejezetten egészséges szerkezetben zajlott: meglódult a kivitel, amely jóval nagyobb mértékben növekedett, mint az import, így a vártnál lényegesen magasabb, 2,7 milliárd eurós külkereskedelmi többlet keletkezett. Ez arra utal, hogy a magas gazdasági növekedés nem jár a külső egyensúly romlásával, vagyis egyelőre nem érződik a világgazdasági, illetve a nyugat-európai gazdasági lassulás. A növekedéshez az ipar-, az építőipar- és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust) exportja 7,2, importja 2,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, vagyis ez az ágazat volt a húzóerő.
A számokat és az általuk jelzett folyamatokat Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára sajtótájékoztatón értékelte tegnap. Mint mondta, 2010 óta összesen 32 százalékot meghaladó mértékű volt a gazdasági növekedés, és időközben sokkal egészségesebb lett a növekedés szerkezete: bővült a magasabb hozzáadott értékű ágazatok aránya. A szolgáltatási szektor már az össztermék több mint hetven százalékát adja, ami már nagyjából a fejlett gazdaságokra jellemző szint. A beruházási mutatónk kiemelkedően magas, a GDP 27 százalékát tette ki. Amint a folyó beruházások üzembe állnak és termelni kezdenek, ez további gazdaságnövekedést tesz lehetővé.
