Új éghajlati sérülékenység-vizsgálatok, illetve a helyi és az országos klímapolitikai tervezést segítő eszközök születtek a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) projekt továbbfejlesztésében – közölte a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ). A program 2016-ban indult a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP). A NATéR alapinfrastruktúráját 2013 és 2016 között építette fel az MBFSZ jogelődje, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. Később a rendszer fejlesztése vált szükségessé, amelyet mostanra végeztek el a kihasználhatóság javításáért.
Cél volt a NATéR kialakítása során folytatott kutatások mélységének és az érintett ágazatok körének bővítése, valamint a klimatológiai adatbázis megújítása és területi kiterjesztése. Szem előtt tartották azt is, hogy olyan eszköztárat hozzanak létre, amely segíti az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást érintő döntésekben az önkormányzatokat úgy, mint a kormányt.
A projekt keretében számos, az éghajlatváltozás által érintett tématerületen születtek új tudományos eredmények. Vizsgálták többek között a klímaváltozás hatásait a sekély felszín alatti vizekre, illetve a víziközmű szolgáltatások éghajlati sebezhetőségét. Új témaként jelent meg a földtani veszélyforrások éghajlatvédelmi szempontú értékelése, valamint az épített környezet, amelyen belül az épületállomány sérülékenysége és a belterületi vízrendezés lehetőségei kerültek fókuszba. Szintén új elemként szerepelt a NATéR továbbfejlesztésében a kritikus infrastruktúra egyes elemei és a turizmus éghajlati szempontú értékelése. Az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló agrártudományi és társadalomtudományi kutatások is készültek.
A tudományos eredmények mellett kiemelt szerepet kapott, hogy a NATéR-ben szereplő adatokat a felhasználók – kifejezetten az önkormányzatok, helyi döntéshozók – számára könnyebben elérhetővé tegyék, felhasználhatóságukat javítsák.
