Kikopott egy szó a szótárunkból

A rendszeres megszorítást a folyamatos adócsökkentés időszaka követte. Talán erre is visszavezethető az elmúlt két parlamenti választás végeredménye.

Orbán Viktor 2010-ben élénkítő lépéseket jelent be. Markáns különbség Fotó: MTI/Beliczay László/Kovács Attila

Népszerű szokás, hogy az arra vállalkozó kedvűek megkeresik egy-egy időszak, esemény vagy folyamat szavát. Azt a kifejezést, amely az adott időszakot, eseményt, folyamatot a leginkább jellemzi. A megfelelő szó megtalálása után aztán már nem kellenek hosszú körmondatok, részletes leírások és magyarázatok, a megtalált – vagy megalkotott – szóról mindenkinek eszébe jutnak a fontosabb és talán a kevésbé fontos részletek is.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki időszakában a gazdaságpolitika történéseire is megtalálta a magyar közbeszéd a megfelelő kifejezést. Megszorítás. A jellemző szó fellelésére nem is kellett sokat várni, adta magát. Már hivatali ideje alatt egybeforrt a szó és a személy. – A megszorítások miniszterelnöke Gyurcsány – írta például sokatmondó címmel 2008 októberében a 24.hu internetes újság. A cikk bevezetőjében tovább is ment a portál, amikor rögzítette, hogy ciklusa elején két szűk esztendő után még két bő évet ígért Gyurcsány, ám a jelek szerint ezt nem tudja megvalósítani. Nem tudta – tehetjük hozzá a történések ismeretében.

A megszorítás kifejezés Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon bukásával, leköszönésével kikopott a magyar közbeszéd szótárából. Mindennek persze megvannak a maga nyilvánvaló okai: a 2010-es kormányváltás óta egymást érik a gazdaságélénkítő, adócsökkentő programok. Az első intézkedéscsomagot rögtön 2010 nyarán bejelentette Orbán Viktor, mégpedig a Parlamentben. Az akkor közölt 29 pont között olyan utóbb emblematikussá vált kormányzati lépések szerepeltek, mint az egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása, a gyermekkedvezmények bevezetése, a pálinkafőzés adómentessé tétele, a bankadó, a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása, az óriási végkielégítések adója, a rezsidíjak megfékezése vagy az illetékmentes öröklés, ajándékozás kiterjesztése.

Gyurcsány Ferenc 2009 elején elvonásokat

Rövid időn belül újabb nagy horderejű program indult, mégpedig a munkaerőpiac felpezsdítéséért. 2013. január 1-jén léptek életbe az úgynevezett munkavédelmi akcióterv járulékcsökkentései, amelyek a fiatalok, a nyugdíj előtt lévők, a képzetlenek, a régóta állástalanok és a kismamák elhelyezkedését, állásban maradását segítették. A program révén egy időben majdnem egymillió ember után jutottak teherenyhítéshez a cégek. Kevesebb magánszemélynek, de így is sokaknak jelentett számottevő pluszjuttatást a kétgyermekes szülőknek járó családi kedvezmény megduplázása. A 2016-ban indult négyéves program révén a havi húszezer forintos kedvezmény negyvenezer forintra emelkedett, évente 15-20 milliárd forintnyi pluszhoz juttatva hozzávetőleg négyszázezer embert.

Orbán Viktor 2010-ben élénkítő lépéseket jelent be. Markáns különbség
Fotó: MTI/Beliczay László/Kovács Attila

Hatéves bérmegállapodás néven ismerte meg a közvélemény a következő tehercsökkentést. A kormány és a munka világának szereplői 2016 végén írtak alá egyezséget, amely – túlzás nélkül – a rendszerváltozás óta eltelt időszak egyik legnagyobb adócsökkentést irányozta elő. A kormány ebben – egyebek mellett – azt vállalta, hogy drasztikusan csökkenti a munkaadók egyik legfontosabb közterhét – az úgynevezett szociális hozzájárulási adót –, ha a vállalkozások nagy ütemben emelik alkalmazottaik bérét. Hogy a kormány elképzelése mennyire vált be, azt pontosan jelzi, hogy jó ideje két számjegyű a hazai béremelkedés mértéke. A program egyébként összességében 2400 milliárd forint adócsökkentést jelenthet a munkaadóknak.

Két akciótervet idén jelentett be a kabinet. Az év elején váltak ismertté a családvédelmi intézkedések, ezek között szerepelt például a csok kiterjesztése, a babaváró hitel, a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye és a négygyermekes anyák szja-mentessége. Negyed év sem telt el, s újabb bejelentés hangzott el, amikor az első, 13 plusz egy pontból álló gazdaságvédelmi akcióterv részleteit ismertették a kormányzati szereplők. Fejlesztési támogatások mellett több adócsökkentés és az adminisztratív terhek enyhítése következett. A kormány pedig már dolgozik a második gazdaságélénkítő szabályrendszeren.

A rendszeres megszorítást a folyamatos adócsökkentés időszaka követte. Talán erre is visszavezethető az elmúlt két parlamenti választás végeredménye.