Gazdaságilag is felértékelődhet Grönland az éghajlatváltozás miatt

Tavaly nem kis meglepetésre felvetette Trump amerikai elnök, hogy az USA megvenné Grönlandot, mint egykor Alaszkát. Dánia persze nem adta a jelenleg hozzá tartozó gigantikus szigetországot.

Tavaly nem kis meglepetésre felvetette Trump amerikai elnök, hogy az USA megvenné Grönlandot, mint egykor Alaszkát. Dánia persze nem adta a jelenleg hozzá tartozó gigantikus szigetországot, de közben Kína is erősítené gazdasági kapcsolatait Grönlanddal. Mit kínálhat vajon a jövőben a sziget, melynek lakói most nem kis részben dán segélyből élnek?

Nem példátlan

Az ötlet, hogy az Egyesült Államok megvásárolná Grönlandot, önmagában nem szorult magyarázatra, hisz a terület puszta kiterjedése mind észak-déli, mind kelet-nyugati irányban olyan hatalmas, hogy ez jócskán megnövelné az amerikai területet és befolyást, ráadásul az ilyen ügyleteknek már komoly múltja is van az amerikai történelemben, mégpedig igen sikeres.

A 18. század végén függetlenné vált, akkor még csak a mai területe keleti szélén elhelyezkedő Amerikai Egyesült Államok rögtön terjeszkedni kezdett nyugat felé. Ennek egyik legsikeresebb lépése volt a nagy kiterjedésű francia gyarmatok megvásárlása Napóleontól, és ezzel szabaddá vált az út a Csendes-óceánig. Ezt később egy hasonlóan ügyes megoldás követte: Oroszországtól vették meg Alaszkát.

Kicsi lakosság

Grönland beleillik a sorba, és mivel mindössze 56 ezer ember lakja, valószínűleg nem is lenne nehéz a lakosság meggyőzése, hisz ennyi embernek lényegében bármit kínálhatnak. Ez csak addig nem valósulhat meg, amíg Dánia az ország gazdája, de ha függetlenségi népszavazásra kerül sor, és a lakosság az elszakadás mellett dönt, már bármi megtörténhet.

Gazdaságilag szerény

Az USA most konzulátust tervez nyitni a szigeten, és Kína és érdeklődik a gazdasági kapcsolatok iránt, pedig jelenleg nem ígér sokat a sziget. A lakosságnak két érdemi bevételi forrása van: a halászat és az ebből adódó export, valamint a dán segély, ami évente 600 millió dollárra rúg (fejenként 10 ezer dollár): ez a költségvetés bevételeinek több mint felét adja.

A lakosság harmada a fővárosban Nuukban él, a többiek más part menti településeken, melyeket nem köt össze úthálózat, így közlekedni csak légijárművel és hajóval lehet köztük. A hatalmas sziget így igazán nem mondható gazdaságilag vonzó célpontnak.

Ásványkincsek

Megjelent azonban egy tényező, amely megváltoztathatja ezt a helyzetet. Grönland háromnegyedét soha el nem olvadó hó és jég borítja, amely helyenként 2-3 kilométer vastag. A megindult globális felmelegedés azonban máris változásokat hozott: azokon a helyeken, ahol vékony volt az állandó jég, sok helyen máris elolvadt, emellett a vastagabb jégből is hatalmas darabok szakadnak le. Ha a folyamat még gyorsul is, ami rövid távon lényegében megakadályozhatatlan, akkor komoly területek válhatnak hozzáférhetővé, miközben már ismert, hogy a sziget többféle ritkafémet rejt, de emellett vasérc és arany is előfordul.

Hozzáférhetővé válnak

A zord időjárás és a téli állandó sötétség persze nem ideális feltételek a bányászathoz, de egy ponton túl rentábilissá válhat a bányászat, ráadásul a ritkafémek most is rendkívül keresettek, némelyikkel most is csak Kína rendelkezik, felhasználások viszont egyre növekszik a mobiltelefonok, az elektromos autót meghajtó akkumulátorok és több más termék gyártása miatt. A nagyhatalmak mindenesetre nem véletlenül fordítják figyelmüket a most még zord sziget felé.