PM: A költségvetési bevételek 2019-ben nagyobb növekedést értek el, mint a kiadások

Az önkormányzatok nélkül számolt államháztartás, az úgynevezett központi alrendszer bevételei az elmúlt évben 21 440,1 milliárd forintot tettek ki, ami 1517,6 milliárd forinttal, 7,6 százalékkal több az előző évinél, míg a kiadások 22 659,1 milliárd forintos összege 1285,0 milliárd forinttal, 6,0 százalékkal emelkedett. A hiány 1219 milliárd forintot tett ki, ami 22,1 százalékkal haladja meg a 998,4 milliárd forintos éves előirányzatot, de 232,6 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) szerdán kiadott részletes jelentéséből.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel 243,4 milliárd forintot tett ki, 10,2 milliárd forinttal nőtt az előző évihez viszonyítva.

A személyi jövedelemadó bevételek 11,2 százalékkal nőttek és 2698,1 milliárd forintos összegük 272,8 milliárd forinttal nagyobb az előző évinél.

A szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek 9,6 százalékos növekedéséből 320,9 milliárd forinttal – 23,2 százalékkal 1706,1 milliárd forintra nőtt az egészségbiztosítási alap bevétele és 1,8 százalékkal 57,8 milliárd forinttal 3321,2 milliárdra a nyugdíjalap bevétele.

Az egészségbiztosítási alap kiadásai 2540,8 milliárd forintot tettek ki 106,7 milliárddal nőttek és 4,0 százalékkal túllépték a tervezettet. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg 11,2 százalékkal 1340,7 milliárd forintra emelkedett, 5,3 százalékkal haladta meg az előirányzott összeget. A növekedést alapvetően a 78 ezer egészségügyi szakdolgozót és 4 ezer védőnőt érintő – részben a tervezettnél korábban teljesített – béremeléssel magyarázza a jelentés.

A nyugellátásokra fordított kiadások 1,7 százalékkal haladták meg az éves törvényi előirányzat összegét, 3510,7 milliárd forintot értek el, ami az egy évvel korábbinál 4,7 százalékkal több. A kiadásoknak a nyugdíjemelés mértékét meghaladó növekedése a novemberi nyugdíjprémium kifizetéseken túl a létszámnövekedés és a létszámösszetétel változásának együttes következménye – írta a PM. Az uniós programok bevételei mérlegsoron 1251,4 milliárd forint bevétel folyt be, 7,2 százalékkal (96,6 milliárd forinttal) kevesebb a vártnál, de 197,3 milliárddal több, mint az előző évben.

Az uniós programok kiadásai 20,4 százalékkal, 398,9 milliárd forinttal maradtak el az előirányzottól és 335,6 milliárd forinttal, 17,7 százalékkal az egy évvel korábbitól.

A kiadási oldalon 1,2 százalékos (4,8 milliárd forinttal) 397,9 milliárd forintra csökkentek a családi támogatások. A legnagyobb tétel a családi pótlékra kifizetett 308,7 milliárd forint 1,8 milliárddal, 0,6 százalékkal kevesebb volt az előző évinél, mert a családi pótlékból kilépő korosztály létszáma magasabb volt, mint az új belépők száma.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 2019-ben 191,2 milliárd forintot tettek ki, ami 2,0 milliárd forinttal alacsonyabb, mint az előző évi és 242,4 milliárddal kevesebb a tervezettnél.

A központi költségvetés adóssága 2019-ben 993,8 milliárd forinttal növekedett és 29 682 milliárd forinton állt december végén. A költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszíroz nettó forintkibocsátás 1561,1 milliárd forint volt. A devizaadósság nettó törlesztése 750,0 milliárd forinttal csökkentette a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 146,5 milliárd forinttal növelte.