Olcsó import a boltokban

Nem hatotta meg a multinacionális áruházláncokat az agrárminiszter kérése, a piaci szereplők jelzései szerint ugyanis egyre több bolthálózat inkább importárut kínál, mintsem hogy hazai termékekkel töltse fel a polcait. Az agrárkamra a kormányhoz fordult ­emiatt, valamint jelezte: ha az áruházláncok nem változtatnak a kereskedelmi gyakorlatukon, kezdeményezni fogják a 15 óra utáni piaci előnyük megszüntetését.

Korábbi ígéreteik ellenére az üzletek nem hazai áruval töltik meg a polcokat Fotó: Havran Zoltán

Egyre több áruházlánc dönt hazai helyett a külföldi áruk beszerzése mellett. A kiskereskedelmi láncok döntése mögött egyszerű ok áll: a koronavírus miatti korlátozások egyes élelmiszerekből túlkínálatot eredményeztek a nemzetközi piacokon, ezért a külföldi áru gyakran olcsóbban szerezhető be. Bár a magyar élelmiszer-termelés export­képes ágazat, a külpiaci lehetőségek mára igencsak beszűkültek.

Különösen égető a helyzet a húsáruknál. A koronavírus-járvány miatt az exportcélországok bezárkóztak, a magyar termékekre adott megrendelések jelentősen csökkentek. Ez azonban nem egyedi jelenség, az európai piaci helyzet változása és a lelassult kínai export ­miatt más uniós országok is minden eszközzel helyet keresnek termékeiknek. Így érkezhetnek a magyarországi multinacionális kiskereskedelmi láncokba dömpingáron spanyol, német, lengyel és belga húsok és hústermékek. A szakemberek szerint ez a folyamat lehetetlen árversenyre kényszeríti a hazai húsipart, kiszorítva azt a megmaradt belföldi pia­cáról is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a helyzetet látva a kormányhoz fordult, kérve, hogy tegyen intézkedéseket a dömpingáron érkező importtal szemben. Emellett a köztestület kedden felszólította a kiskereskedelmi áruházláncokat, hogy ne tegyék tönkre a magyar élelmiszeripart azzal, hogy a napi bevételmaximalizálásuk érdekében a hazai helyett az importárut választják. Részesítsék előnyben a magyar termékeket – különben a NAK korlátozást kezdeményez a 15 óra utáni piaci előnyük megszüntetésére.

Korábbi ígéreteik ellenére az üzletek nem hazai áruval töltik meg a polcokat
Fotó: Havran Zoltán

Néhány hete Nagy István agrárminiszter nyílt levélben fordult a hazai kiskereskedelmi láncokhoz. A tárcavezető a társadalmi felelősségvállalás jegyé­ben arra kérte a bolthálózatokat, hogy az élelmiszer-ágazat védelme és a munkahelyek megőrzése érdekében fonják szorosabbra együttműködésüket a hazai agrár- és élelmiszeripari beszállítókkal.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal eközben az áruházakat és a közétkeztetésben részt vevő vállalkozásokat ellenőrizte. Erről kedden Zsigó Róbert élelmiszerláncért felelős államtitkár számolt be. Az audit során összesen 64 véletlenszerűen kiválasztott boltban és 230 közétkeztetést végző intézményben jártak a hatóság szakemberei. A tapasztalatok szerint a boltok többségében a bevásárlókocsikat és a kosarakat napi szinten mossák, a fogantyúk fertőtlenítését pedig általában műszakonként vagy annál is gyakrabban elvégzik, ahogyan a higiénikus vásárláshoz szükséges eszközök is mindenhol megtalálhatók.