Jóllehet a koronavírus-járvány hatására szinte leállt a lakások adásvétele, már tavaly is jelentős visszaesés látszott a forgalomban 2018-hoz viszonyítva. Az adóhivatal – még nem teljes körű – adatai szerint országszerte jelentősen, 28 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát tavaly, mint egy évvel azelőtt. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint a fővároson belül az éves alapon legkisebb csökkenés a X. kerületben volt tapasztalható, míg a XVIII., a XXII. és a XXIII. kerületben feleannyi lakás cserélt gazdát, mint 2018-ban.
A budapesti forgalmi adatok erőteljes visszaesésének az oka, egyrészt az egyensúly feletti árszint elérése, másrészt a 2019 közepétől jegyezhető Magyar Állampapír Plusz, amely befektetési célú vásárlók tömegét vonhatta el a fővárosi lakáspiacról
– mondta az adatokról Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Szerinte az egyes kerületek közötti markáns eltéréseket számos tényező alakította. A X. kerület eredményében például szerepet játszott, hogy ott tavaly több nagy beruházás lakásaira kötöttek rövid idő alatt végszerződést és hasonló összefüggés látható a XIII., a IX., a IV., a VIII. és a XI. kerületnél is.
A megyék közül a legnagyobb, 33 százalékos csökkenést Hajdú-Biharban mérték, de legalább negyedével csökkent a forgalom Baranya, Pest, Tolna, Csongrád és Bács-Kiskun megyében is.
Míg Debrecenben 40 százalékkal kevesebb lakáseladást jegyeztek be mint a megelőző évben, Zalaegerszegen csak nyolcszázalékos volt a visszaesés. – A vidéki adatok is azt mutatják, hogy megnövekedett a kereslet a megyeszékhelyek közelében található, kedvezőbb áron elérhető lakóhelyek iránt, és a befektetési céllal vásárlók is kezdik felfedezni a kisebb városokat. A községekben volt a legalacsonyabb a forgalom átlagos visszaesése – mutatott rá Valkó Dávid. Utóbbit azzal magyarázta, hogy a tavaly nyár óta elérhető falusi csok fellendítette a keresletet a frekventáltabb kistelepülések lakáspiacán.
