Folyamatosan javult a Balaton vize, az algásodás a kérdés

Bár a Balatont a világ hat legtisztább nagy tava közé sorolták a kutatások, a dolog szépséghibája az, hogy ez a 2012-ig terjedő időszakról szól.

Tihany, 2020. május 16. A Tihanyi Bencés Apátság és a Balaton látképe napfelkeltekor 2020. május 16-án. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Miközben a Stanford Egyetem és a NASA hat kontinens 33 országára kiterjedő műholdas vizsgálata szerint a száz négyzetkilométernél nagyobb tavak vízminősége folyamatosan romlik, a Balaton esetében beértek a tóba kerülő szennyező anyagok csökkentése érdekében tett intézkedések. A kutatók 71 tó közül csak hatnál tapasztalták az algahelyzet, és ezzel együtt a vízminőség folyamatos javulását, és ezek közé sorolták a Balaton is. Egyebek között erről számolt be az Űrvilág.hu internetes hírportál. A fürdőzőket irritáló zöldalga virágzásának trendjéről 28 év alatt 32 ezer felvételt elemeztek a kutatók, akik a fitoplankton virágzása alapján a tavakat négy csoportba sorolták.

– A kutatás során történt maximális algavirágzás a vizsgált 71 tó közül 48-nál, vagyis 68 százalékuknál növekedett, állapotuk romlása a vizsgálat utolsó éveiben a korábbiaknál erőteljesebb volt. Mint ismert, a vízminőség romlását a tavakba jutó túl sok tápanyag, elsősorban a bemosott trágya okozza, a vízbe jutó foszfor és nitrogén kedvező feltételeket teremt a kiterjedt algakolóniák fejlődéséhez. Egyes esetekben az alga elszaporodása mérgező hatású lehet a vizet fogyasztó élőlényekre, de az emberekre is, más esetben azért káros a hatása, mert felhasználja a vízben lévő oxigént, ami más vízi élőlények fulladását okozza – áll az Űrvilág.hu beszámolójában. A tanulmány szerzői arra is kitérnek, hogy a víz melegedése elősegítheti az algavirágzást, közömbösítve a vízminőség javítása érdekében tett egyéb intézkedések hatását.

– Az 1984 és 2012 közötti vizsgálat újdonságtartalma nem az, hogy javult a tó vízminősége és csökkent az algák mennyisége, hanem az, hogy ezt már távérzékeléssel is meg lehet állapítani – reagált a megjelent írásra Vörös Lajos limnológus professzor. A módszer fejlesztésében ugyanis az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói is aktívan részt vettek. – A szépséghiba az időzítésben van, mert a megállapítás az 1984–2012 közötti időszakra tökéletesen érvényes, de az elmúlt év augusztusában olyan mértékű algavirágzás volt Keszthelynél, amely korábban csak a nyolcvanas években fordult elő. Ennek alapján ma nem lehetünk biztosak abban, hogy ez idén augusztusban nem ismétlődik meg. Több intézményben, így a tihanyiban is folyik intenzív adatelemzés, modellezés a tavalyi történések megértésére, de a dolog megnyugtató megválaszolásához újabb multidiszciplináris kutatási projekt megindítására lenne szükség – fűzte hozzá a szakértő.