A légiforgalom visszaépülése 2020 második félévében a vártnál lassabb lehet, ennek hátterében elsősorban az egyes államok által bevezetett eltérő és gyakran változó utazási korlátozások állnak – áll az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsának (ACI) elemzésében, amelyet a Budapest Airport idézett.
Az ACI jelentése arra mutat rá, hogy a koronavírus-járvány lesújtóan hatott az európai légiközlekedésre: a repülőterek összesen 64,2 százalékos visszaesést regisztráltak 2020 első félévének utasforgalmában az előző év azonos időszakához képest, ami 969 millió légiutas elvesztését jelentette. Különösen rossz adatokat rögzítettek a második negyedévben, amikor éves összehasonlításban 96,4 százalékos volt a visszaesés. A Budapest Airport féléves adatai hasonlóak az európai összesítéshez: januártól június végéig 2 892 854 utast fogadott a légikikötő, ami 60,8 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor.
Fotó: Reuters
Az Európán kívüli repülőterek utasforgalma ez idő alatt 59,8 százalékkal esett vissza. Az európai viszonyokhoz képest a belföldi járatok üzemeltetése miatt enyhébb a csökkenés – ez főként az Egyesült Államokban és Kínában számottevő.
Kiemelkedően rosszul zárta az európai légiforgalom a júniust: a 93,2 százalékos kiesésre szemléletes példa az, hogy a kontinens legforgalmasabb repülőtere, a London Heathrow a tavaly júniusi 7,24 millió fő helyett idén júniusban 350 700 utast kezelt (95,2 százalékos visszaeséssel). Az Európai Unión belüli utazási korlátozások feloldása a hónap második felére esett, amely a Budapest Airport forgalmán is jól látható: az utasszám júniusban minimálisan emelkedett, a csökkenés továbbra is 94,3 százalékos volt.
Júliusban csak kissé enyhült a nyomás, 78 százalékkal, vagyis 208 millióval kevesebben utaztak repülőn, mint egy évvel korábban. A budapesti légikikötőben 304 596-an fordultak meg, ami az előző hónaphoz képest háromszoros növekedést jelent, ugyanakkor 2019 júliusához képest 81 százalékos az elmaradás.
