Átrendez a falusi csok

Ugyan hat év után tavaly már csökkent a lakáspiaci adásvételek száma, a községek részesedése a forgalomból érdemben nőtt, nem kis részben a falusi csoknak köszönhetően. A statisztikai hivatal összegzése szerint a támogatás bevezetésével az érintett kistelepüléseken tavaly ősszel jelentős drágulás zajlott, de azóta lassan visszarendeződtek az árak.

2020. 08. 02. 17:41
null
Falusi építkezés. Az év nagy kérdése, hogy a kistelepülési csoknak mekkora vonzereje lesz Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a korábbi években az is előfordult, hogy minden harmadik használt lakás Budapesten cserélt gazdát, 2019-ben a főváros részesedése alig érte el a húsz százalékot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványából. A fővárosihoz hasonlóan alakult a megyeszékhelyek súlya, míg a kisebb települések aránya magasabbra, hatvan százalékra nőtt. Az összegzés szerint a lakáseladások számának tényleges emelkedéséről csak a községek esetében lehet beszélni, amely növekedés a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) hatásának tulajdonítható.

A 2486 preferált kistelepülésen elérhető támogatás 2019. júliusi bevezetése utáni fél évben mintegy 19 ezer lakást adtak el a vonatkozó rendelet által kijelölt körbe tartozó településeken, ami 12 százalékkal haladta meg a megelőző év azonos időszakában történt értékesítéseket. Eközben minden más településkategóriát nézve az eladások csökkenése volt jellemző tavaly. Az idei első negyedévben a szóban forgó helységekben további csaknem ötezer lakás cserélt gazdát, így a rendelet kihirdetése utáni kilenc hónapban az eladott lakások száma meghaladta a 24 ezret. E ponton fontos közbevetni, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden adásvétel a falusi csokkal zajlott. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának összegzése szerint idén májusig mintegy tízezer család igényelte a falusi csokot.

A falusi csok preferált településein az átlagos lakásár alig hatmillió forint volt. Ez a nem támogatott települések jellemző, 19 millió forintos lakásárának kevesebb mint egyharmada. Ugyanakkor kiemelendő az is, hogy a statisztikai hivatal szerint ezeken a településeken a százat sem érte el az eladott új lakások száma.

A KSH számai azt mutatják, hogy 2019 harmadik negyedévében az érintett településeken átmeneti, 12 százalékos drágulást idézett elő a vonatkozó szabályozás megjelenése. Az árak emelkedése ezután fokozatosan mérséklődött, és 2020 I. negyedévében már visszatért a többi községre jellemző irányhoz. A támogatás meghirdetését követő hónapokban az érintett kistelepülések árszintje Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, 12 millió forint, amit Pest régió követett 10,6 millió forinttal. A vizsgált körben Észak-Alföld településein lehetett a legolcsóbban lakást vásárolni, átlagosan 4,7 millió forintért. Mindegyik régióban kimutatható volt az intézkedés árnövelő hatása, amelynek a mértéke hat és tizenkilenc százalék között alakult. A statisztikai hivatal előbbit a Nyugat-Dunántúlon, utóbbit a Dél-Alföldön figyelte meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.