Feléltük az erőforrásokat: ma van a globális túlfogyasztás napja

Az idén mára esik az emberi túlfogyasztás napja. Ez az a nap, amikor az emberiség igénye az elérhető természeti erőforrásokra meghaladja a Földünk által újratermelni képes készletet. Ez a dátum 2019-ben július 29. volt, tehát a COVID-19 világjárvány több mint 3 héttel „segített” kitolni ezt – hívta fel közleményében a figyelmet a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért.

Magyar Nemzet
2020. 08. 22. 13:10
Smoke rises out of factories in Thailand?s Chonburi province
A környezetért aggódók azt mondják, a gyors ütemben szaporodó emberiség rohamosan éli fel a természeti erőforrásokat Fotó: Sukree Sukplang Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idén augusztus 22-re esett az emberi túlfogyasztás napja. Ez a dátum 2019-ben július 29. volt. Ezt a Global Footprint Network (GFN) nevű nemzetközi kutató szervezet számolja ki évről évre, összehasonlítva a Föld adott évre vonatkozó biokapacitását az emberiség ökológiai lábnyomával. A 2020-as év a Covid–19-es járványból adódóan más, mint az előzőek voltak, ezért a GFN szakértői a legmegbízhatóbb adatokkal és a legészszerűbb feltételezésekkel elemezték a kialakult helyzetet – ismertette a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért.

A kutatócsoport ezek alapján 9,3 százalékos globális ökológiai lábnyomcsökkenést határozott meg az előző év azonos időszakához képest. Ennek fő okai a karbonlábnyom 14,5 százalékos, valamint az erdők kitermelésének 8,4 százalékos csökkenése voltak 2019-hez képest. A világjárvány jelentős hatással volt az élelmiszerláncra is, ami egyrészt növelte a hulladék mennyiségét, másrészt tovább rontotta az alultáplált, alacsony jövedelmű népesség helyzetét. Mindezek alapján a GFN szakértői azt a következtetést vonták le, hogy az emberiség élelmiszerlábnyoma nem változott.

A #Move the Date kampány olyan megoldásokat javasol, amellyel a túlfogyasztás napja későbbre tolható. Fő területek: városok, energia, élelmiszer, népesség és bolygó. Néhány példa, amivel segíthetünk:

  • ha karbonlábnyomunkat ötven százalékkal csökkentenénk, 93 napot nyernénk;
  • ha az élelmiszer-hulladék mennyiségét globálisan ötven százalékkal csökkentjük, az 13 nappal tolná ki a túlfogyasztás napját;
  • ha autós közlekedésünket ötven százalékkal csökkentjük, és ennek egyharmadát közösségi közlekedéssel, a fennmaradó részét pedig gyalog és kerékpárral oldjuk meg, az újabb 13 nappal tolná ki ezt a dátumot;
  • ha húsfogyasztásunkat ötven százalékkal mérsékelnénk, és ezt növényi élelmiszerekkel pótolnánk, az további 17 nappal tolná ki a napot.
  • A közlemény megemlíti, hogy ha minden évben öt nappal ki tudnánk tolni ezt a dátumot, akkor 2050-re elérhetnénk, hogy az emberiség kevesebb, mint egy Föld erőforrásait használja fel évente. A globális túlfogyasztás az 1970-es években kezdődött. Az azóta eltelt időben 18 Föld-évnek megfelelő „adósságot” halmoztunk fel. Más szavakkal: ha feltételezzük, hogy a folyamat visszafordítható, 18 évbe telne, amíg bolygónk regenerálódna a természeti erőforrások túlhasználásából.

    Magyarországon egyébként a túlfogyasztás napja 2020-ban június 14-re esett – jegyzi meg az egyesület.

     

    Az egész világon komoly gondot jelent az élelmiszer-pazarlás
    Fotó: 123RF

     

    A téma legfrissebb hírei

    Tovább az összes cikkhez chevron-right

    Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább az összes cikkhez chevron-right

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.