4°C Paula, Vanda 2022. January 26. 
A világon elsőként Szingapúrban kerülhet forgalomba a laboratóriumban előállított, úgynevezett lombikhús vagy tenyésztett hús. A helyi szakhatóság múlt év végén
emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánította és új élelmiszerként nyilvántartásba vette az úgynevezett sejtalapú, ellenőrzött körülmények között termesztett húst.
A laboratóriumban őssejt szaporításával készült csirkehúst tartalmazó terméket egy amerikai startup engedélyeztette.
A lombikhús iránt hatalmas a befektetői érdeklődés, így várhatóan a következő években áttörést hoznak a hagyományos, állati eredetű fehérjék kiváltását célzó kutatások, ezért
egyre több hasonló, sokak számára visszataszító termék kerülhet forgalomba.
Az elmúlt néhány évben dollármilliárdokat fektettek a kutatásokba a világ leggazdagabb befektetői, bizonyos országokban állami támogatással. Ezeknek a kutatásoknak az a céljuk, hogy az éghajlati és állatjóléti szempontból vitatottan fenntarthatatlannak mondott,
a haszonállatok leölésével járó hagyományos húselőállítást részben kiváltsák a technológiai fejlődés, vagyis a sejtmezőgazdaság adta lehetőségekkel.
A nyugati országokban az alternatív fehérjepiac már most hatalmasra nőtt, elsősorban a fiatalok körében. A növekvő igényt tovább erősítik a radikális civil és politikai zöldmozgalmak.
A lombikhús tömeges megjelenésétől egyelőre nem kell tartanunk, mivel előállítása költséges és lassú, így tömegtermelésre ma még alkalmatlan.
A világjárvány hatására ugyanakkor felgyorsulhatnak ezek a fejlesztések, mivel egyre nagyobb összegekkel támogatják a kutatásokat a befektetők, és a kormányok is egyre érdeklődőbbek – olvasható a Nature tudományos folyóirat elemzésében.
Ma már nem a sejtalapú hústenyésztés számít innovatívnak, hanem az, hogy különböző génszerkesztési technikákkal hogyan gyorsítható az előállítás, illetve az így legyártott hús hogyan válhat az eljárással egészségesebbé.
A lehetséges új élelmiszerforrások átfogó vizsgálatát kérte a napokban Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). A miniszter kiemelte: nyitni kell az újdonságok felé, de ragaszkodni kell a hagyományos élelmiszerekhez is.
Az új élelmiszerek egészségügyi hatásairól, élelmiszer-biztonsági kockázatairól egyelőre keveset lehet tudni,
ezért a tárcavezető folyamatos figyelmet vár a hivataltól.
Az innovatív termékek vizsgálati irányainak meghatározása már folyamatban van a Nébihnél. A hivatal elsődleges célja most az, hogy átfogó képet kapjon az újításokról.
Ez alapján minden szóba hozható termékkel vagy alapanyaggal foglalkoznak a szakemberek
– közölte a Magyar Nemzet megkeresésére a hivatal. A vizsgálatok kiterjednek egyebek mellett a növényi alapú húshelyettesítőkre, a laboratóriumban előállított műhúsokra, a vegán termékekre és az étkezési célú rovarokra is.
Kiemelték: a vizsgálati irányok a majdani tapasztalatok, eredmények alapján változhatnak, de az ellenőrzések folyamatossá válnak. A Nébih kérdésünkre emlékeztetett:
a már forgalomba hozott alternatív fehérjeforrásoknál egyebek mellett a jelölést, az egészségre gyakorolt hatásokat és az esetleges fel nem tüntetett összetevőket vizsgálják. A fogyasztók megtévesztésének elkerülése is fontos szempont.
A hatóság példaként említette: az ellenőrzések arra is kiterjedhetnek, hogy a vegánként árult termék valóban állatifehérje-mentes legyen. Egy növényi alapú terméknél vizsgálható lenne például az is, hogy abban jelen vannak-e hormonhatású anyagok.
A Nébih kérdésünkre arra is felhívta a figyelmet, hogy
a lombikhús és más, gyerekcipőben járó termékek új élelmiszernek minősülnek az Európai Unió területén, ezért ezek nem forgalmazhatók.
Azok az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők, amelyeknek nincs fogyasztási hagyományuk az EU területén, nem tekinthetők biztonságosnak, így jogszerűen nem is forgalmazhatók. A Nébih hozzátette: a hivatal munkatársai rendszeresen ellenőrzik, nem kerül-e forgalomba az unió területén tiltott alapanyag vagy élelmiszer.
