A laboratóriumokban már elkezdődött korunk húsipari forradalma

Felgyorsíthatja a Covid–19-járvány az állati sejtekből előállított laboratóriumi húsok kutatását, majd a tömeges forgalomba hozatalát. Az állatok leölése nélkül létrehozott, de tulajdonságaiban azonos lombikhús már nem csak a távoli jövő: év végén Szingapúrban engedélyt kapott kapott az első ilyen termék, miközben az EU a rovari fehérjének adhat zöld jelzést. A Nébih folyamatosan vizsgálja az új élelmiszereket.

xxx Fotó: Vitaliy Belousov Forrás: Sputnik

A világon elsőként Szingapúrban kerülhet forgalomba a laboratóriumban előállított, úgynevezett lombikhús vagy tenyésztett hús. A helyi szakhatóság múlt év végén

emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánította és új élelmiszerként nyilvántartásba vette az úgynevezett sejtalapú, ellenőrzött körülmények között termesztett húst.

A laboratóriumban őssejt szaporításával készült csirkehúst tartalmazó terméket egy amerikai startup engedélyeztette.

Lombikhús és sejtmezőgazdaság

A lombikhús iránt hatalmas a befektetői érdeklődés, így várhatóan a következő években áttörést hoznak a hagyományos, állati eredetű fehérjék kiváltását célzó kutatások, ezért

egyre több hasonló, sokak számára visszataszító termék kerülhet forgalomba.

Az elmúlt néhány évben dollármil­liárdokat fektettek a kutatásokba a világ leggazdagabb befektetői, bizonyos országokban állami támogatással. Ezeknek a kutatásoknak az a céljuk, hogy az éghajlati és állatjóléti szempontból vitatottan fenntarthatatlannak mondott,

a haszonállatok leölésével járó hagyományos húselőállítást részben kiváltsák a technoló­giai fejlődés, vagyis a sejtmezőgazdaság adta lehetőségekkel.

A nyugati országokban az alternatív fehérjepiac már most hatalmasra nőtt, elsősorban a fia­talok köré­ben. A növekvő igényt tovább erősítik a radikális civil és politikai zöldmozgalmak.

A hústenyésztés megvalósítható, de lassú folyamat

A lombikhús tömeges megjelenésétől egyelőre nem kell tartanunk, mivel előállítása költséges és lassú, így tömegtermelésre ma még alkalmatlan.

A laboratóriumokban már azon dolgoznak, hogy gyorsabb legyen a hústenyésztés, ezzel tömegtermelésre is alkalmas legyen az eljárás
Fotó: Szputnyik/Vitalij Belousov

A világjárvány hatására ugyanakkor felgyorsulhatnak ezek a fejlesztések, mivel egyre nagyobb összegekkel támogatják a kutatásokat a befektetők, és a kormányok is egyre érdeklődőbbek – olvasható a Nature tudományos folyóirat elemzésében.

Ma már nem a sejtalapú hústenyésztés számít innovatívnak, hanem az, hogy különböző génszerkesztési technikákkal hogyan gyorsítható az előállítás, illetve az így legyártott hús hogyan válhat az eljárással egészségesebbé.

Megvizsgálnak minden lehetséges új élelmiszert

A lehetséges új élelmiszerforrások átfogó vizsgálatát kérte a napokban Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). A miniszter kiemelte: nyitni kell az újdonságok felé, de ragaszkodni kell a hagyományos élelmiszerekhez is.

Az új élelmiszerek egészségügyi hatásairól, élelmiszer-biztonsági kockázatairól egyelőre keveset lehet tudni,

ezért a tárcavezető folyamatos figyelmet vár a hivataltól.

Az innovatív termékek vizsgálati irányainak meghatározása már folyamatban van a Nébihnél. A hivatal elsődleges célja most az, hogy átfogó képet kapjon az újításokról.

Ez alapján minden szóba hozható termékkel vagy alapanyaggal foglalkoznak a szakemberek

– közölte a Magyar Nemzet megkeresésére a hivatal. A vizsgálatok kiterjednek egyebek mellett a növényi alapú húshelyettesítőkre, a laboratóriumban előállított műhúsokra, a vegán termékekre és az étkezési célú rovarokra is.

A Nébih azokat a lehetséges új élelmiszerforrásokat is vizsgálja, amelyek nem engedélyezettek
Fotó: Reuters

Kiemelték: a vizsgálati irányok a majdani tapasztalatok, eredmények alapján változhatnak, de az ellenőrzések folyamatossá válnak. A Nébih kérdésünkre emlékeztetett:

a már forgalomba hozott alternatív fehérjeforrásoknál egyebek mellett a jelölést, az egészségre gyakorolt hatásokat és az esetleges fel nem tüntetett összetevőket vizsgálják. A fogyasztók megtévesztésének elkerülése is fontos szempont.

A hatóság példaként említette: az ellenőrzések arra is kiterjedhetnek, hogy a vegánként árult termék valóban állatifehérje-mentes legyen. Egy növényi alapú terméknél vizsgálható lenne például az is, hogy abban jelen vannak-e hormonhatású anyagok.

A Nébih kérdésünkre arra is felhívta a figyelmet, hogy

a lombikhús és más, gyerekcipőben járó termékek új élelmiszernek minősülnek az Európai Unió területén, ezért ezek nem forgalmazhatók.

Azok az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők, amelyeknek nincs fogyasztási hagyományuk az EU területén, nem tekinthetők biztonságosnak, így jogszerűen nem is forgalmazhatók. A Nébih hozzátette: a hivatal munkatársai rendszeresen ellenőrzik, nem kerül-e forgalomba az unió területén tiltott alapanyag vagy élelmiszer.